Egyeztetés eredmények nélkül, vádaskodásokkal
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEz nem a megosztottság, hanem az egység ideje – ezekkel a szavakkal fogadta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Alekszisz Ciprasz görög kormányfőt, egyben kizárta azt, hogy kudarcba fulladjanak az Athén és hitelezői közötti legújabb tárgyalások. A két politikus pénteki brüsszeli megbeszélése azonban látszólag a nyugalom szigete volt az egészen eldurvuló nyilatkozatháború közepén.
A görög kormány a hét közepén kezdte meg a tárgyalásokat a trojkával a második hitelprogram utolsó, 7 milliárd eurós részletének lehívásához szükséges reformokról. Az Európai Bizottsággal, a Nemzetközi Valutaalappal, illetve az Európai Központi Bankkal folytatott egyeztetésre árnyékot vet, hogy Berlin továbbra is élesen ellenzi, hogy bármilyen engedményt kapjon Athén a 240 milliárd eurós hitel visszafizetésével kapcsolatban. Jóllehet a radikális baloldali Sziriza vezette koalíció cáfolja, hogy kilépne az euróövezetből, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter egy interjúban arról beszélt, nem zárható ki, hogy kisodródik onnan.
A „Graccident” eshetőségét szombaton a Bild című német lapnak cáfolta a görög védelmi miniszter. Panosz Kammenosz, aki a Független Görögök jobboldali populista pártot képviseli a kormányban, a berlini vezetés egyes tagjait vádolta azzal, hogy kiszorítanák hazáját az euróövezetből. A miniszter azzal is megvádolta Berlint, hogy a januári görögországi parlamenti választások után a belügyekbe beavatkozva nyomást gyakorolt a győztes Szirizára, hogy ne lépjen koalícióra a pártjával. Kammenosz azt is elutasította, hogy a görögöknek újabb mentőcsomagra lenne szüksége. Ezzel szemben elismételte azt, hogy adósságcsökkentéssel lehetne megoldani a problémáikat, hasonlóan ahhoz, ahogy 1953-ban Németországon segítettek a II. világháború győztes országai.
Ennek némileg ellentmond, hogy a görögök a múlt héten ismét előhúzták a németektől követelt kárpótlás kérdését. Berlintől a II. világháborús náci megszállás idején elszenvedett károkért várnak jóvátételt. Kammenosz erről úgy fogalmazott a német bulvárlapnak: ez „nem egy Németország elleni lépés, inkább történelmi kötelesség” az elkobzott és tönkretett kincsekért és aranyért, illetve a görögöktől kicsikart kényszerkölcsönökért.
A vita azonban aligha oldja meg a görög gazdaság súlyos gondjait. Az athéni pénzügyminisztérium pénteki közléséből kiderül: a görög költségvetés rosszabb helyzetben van, mint várták. Az adósságszolgálat nélkül számolva január-februárban 1,243 milliárd euró aktívum alakult ki, míg a költségvetés 1,411 milliárd eurót irányzott elő a folyó év első két hónapjára. Az előirányzottnál kisebb aktívum oka a tervezettnél alacsonyabb adóbevétel. Az idei első két hónapban a vártnál 13,8 százalékkal kevesebb pénzt folyt be az államkasszába. Nem véletlen, hogy a most folyó hiteltárgyalások egyik fő pontja is az adófizetési fegyelem növelését segítő eszközökről szól.
