Hét százalék az új norma Kínában
„Hét százalék körüli” GDP-növekedést tűz ki célul a kínai gazdaság számára a pekingi vezetés – jelezte Li Kö-csiang kormányfő az Országos Népi Gyűlés, vagyis a parlament éves ülésszakának első napján. A célkitűzés, azon túl, hogy a tavalyi évhez hasonlóan nem szab pontos számot, nem is túl ambiciózus: a hét százalék nem csak a 2014-es, 7,5 százalékos tervet múlja alul, de egyben a legalacsonyabb egy évtizede.
Az „új norma” azonban inkább tükrözi a valóságot, mint az említett 7,5 százalék, amelyet végül, ha kis mértékben is, de alulmúlt a kínai gazdaság – a 7,4 százalék nem csupán az elmúlt 24 év legrosszabb növekedési adata, de azt is jelentette, hogy a világ második legnagyobb gazdaságában 1998 óta először nem sikerült teljesíteni a hagyományosan a márciusi parlamenti ülésen kitűzött tervet.
A relatív visszafogottság nem okozott különösebb meglepetést: a pekingi vezetés több hónapja azt kommunikálja, hogy a növekedés fenntartható szinten tartására törekednek. Most ezt hallgathatta meg a munkaprogram bemutatásakor a pártvezetés prominensein kívül majd’ háromezer parlamenti képviselő és a kínai népfront több mint kétezer tagja. Li arról is beszélt, hogy óriási nyomás nehezedik a kínai gazdaságra, és mélyen gyökerező problémákra hívta fel a figyelmet.
A két évvel ezelőtt hivatalba lépett vezetés valóban nincs könnyű helyzetben: a kínai ipari modell a környezetszennyezés, az emelkedő bérszint és a demográfiai változások miatt fenntarthatatlan, a politikai berendezkedés a burjánzó korrupció miatt, a pénzügyi szektor pedig a szigorú hitelezés nyomán kialakult árnyékbankrendszer miatt. Az elindított átfogó reformterv mindhárom problémára igyekszik választ találni – jelenleg a leglátványosabb eleme ennek a kínai jegybank lazítási politikája. A PBOC novemberben és a múlt héten is kamatot csökkentett, illetve lazított a bankokkal szembeni likviditási előírásokon.
Li Kö-csiang hallgatósága előtt arra hívta fel a figyelmet: a 2015-ös év a reformok szempontjából is kulcsfontosságú lesz. Elindul a „Made in China 2025” program, amelynek célja a megújuló technológiák kiterjedtebb felhasználása. Ez más megközelítés, mint a tavaly óta alkalmazott szankciók, kérdéses, hogy a tízéves időtávon belül milyen lépéseket tervez a kormány. A károsanyag-kibocsátás csökkentése mindenesetre továbbra is fontos elvárás.
A reformfolyamat hangsúlyos eleme a belső fogyasztás erősítése: a tavalyi 11,9 százalékos növekedés után a kiskereskedelmi forgalomban 13 százalékos bővülést tűztek ki. Ennek érdekében Li – a gazdaság növekedésével párhuzamosan – béremelkedést is beígért. A hangsúly a reálgazdaság teljesítményén lesz, kiterjedt stimulust ugyanis továbbra sem tervez Peking. A kereslet erősítése a külső ingadozások kiegyenlítése szempontjából is fontos lenne: Peking erre az évre a külkereskedelem 6 százalékos növekedésével számol, ami jóval alacsonyabb a tavalyi, 7,5 százalékos célnál, alig tér el azonban a végül elért, 6,1 százalékos bővüléstől.
A pekingi vezetés is a tavalyinál alacsonyabb inflációval számol: a tavalyi 3,5 százalékos szint után erre az évre 3 százalékos pénzromlást irányoznak elő. Más kérdés, hogy ez mennyire tükrözi a realitásokat, hiszen januárban mindössze 0,8 százalékos inflációt mértek. A hétszázalékos bővülést előirányzó terv egyben arra is utal, hogy szinten tartanák a munkanélküliséget – hagyományosan ezt a növekedési szintet tartják szükségesnek ahhoz, hogy ne nőjön az állástalanok száma. A kormány programjában több mint tízmillió városi munkahely megteremtését tűzte ki, hozzátéve, hogy a munkanélküliség ezeken a területeken nem növekedhet 4,5 százalék fölé. A statisztikai hivatal szerdán publikált adatai azt mutatják: tavaly még 13,2 millió új álláshelyet adott a kínai gazdaság.
Fiskális szakadék fenyeget
A kínai kormányfő beszédében egy fontos számot nem említett: a célok elérése érdekében mekkora összegből gazdálkodhat idén a központi kormányzat. A Wall Street Journal felhívja a figyelmet: a büdzsé vélhetően nem nő, miközben Peking igyekszik visszafogni – sőt, tiltani – azt, hogy a helyi kormányzatok fejlesztéseiket hitelből finanszírozzák. Új forrásokat bevonhatnak ugyan (például a liberalizált földértékesítésből származó, illetve a megemelt kötvénykibocsátási limitnek köszönhetően megszerezhető bevételek), ám ezek együttesen sem lesznek elegendőek a lap által 1,4 ezer milliárd jüanra becsült „költségvetési szakadék” finanszírozására. Összehasonlításként: miközben Peking azzal számol, hogy a deficit a tavalyi 2,1 százalékosról 2,3 százalékra nő az idén, a szakadék önmagában a GDP 4,5 százalékát kitevő megszorítást eredményez, ami további lassuláshoz vezet.A WSJ szerint az áthidaló megoldást a köz- és magánszféra összefogásában megvalósuló fejlesztések jelentenék, a PPP azonban nem bevett gyakorlat a világ második legnagyobb gazdaságában, elindítása hónapokat, de inkább éveket venne igénybe.
A WSJ szerint az áthidaló megoldást a köz- és magánszféra összefogásában megvalósuló fejlesztések jelentenék, a PPP azonban nem bevett gyakorlat a világ második legnagyobb gazdaságában, elindítása hónapokat, de inkább éveket venne igénybe.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.