Már vásárolt az EKB
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Központi Bank német és olasz kötvények vásárlásával kezdte az állampapír-vásárlási programját, hogy elősegítse az eurózónában gazdaság bővülésének beindulását, valamint az infláció növelését. A nemzeti jegybankok tegnap belga, spanyol és francia papírokkal is elkezdték hizlalni az EKB mérlegfőösszegét, amelyet az a mostani 2 ezer milliárd euró közeléből 3 ezer milliárdra szeretne emelni. A tízéves német államkötvény hozama 0,35 százalékra csökkent, az olasz papíroké pedig 1,3 százalék alá került az EKB lépése után. Michael Leister, a Commerzbank vezető stratégája szerint a piacok kedvezően fogadták a jegybank eszközvásárlásának kiterjesztését, miután a hozamgörbe hosszú oldalán látható jelentős csökkenés.
Az eurózóna központi bankja márciustól havonta 60 milliárd euróért vásárol eszközöket – ezen belül már állampapírokat is –, ami közel ötszörös növekedés a korábbi 10-13 milliárdhoz képest. Mario Draghi, az EKB elnöke január végén jelentette be a jegybank állampapír-vásárlási programjának elindítását, ami akkor rallyt okozott a kötvénypiacokon. Patrick Jacq, a BNP Paribas vezető stratégája megjegyezte: az EKB-nál tudják, hogy nem lesz könnyű teljesíteni a tervezett összegű vásárlást, amibe beletartozik a fedezett kötvények és az eszközfedezetű értékpapírok korábban megkezdett vétele is.
Sokan azt gondolták, hogy az EKB programja nem fogja élénkíteni a gazdaságot és megtörni a deflációs spirált, de az első transzmissziós csatornán – az állampapírok hozamszintjében – egyelőre hatni látszik. Ha pedig tartósan alacsonyan maradnak az államok finanszírozási költségei szerte az euróövezetben, akkor lehetőség nyílhat akár fiskális impulzusokra is. Ezt a németek ellenzik, a 3 százalékos deficitszabályt viszont nem
Néhány kötvénytulajdonos azonban jelezte, hogy nem szándékozik eladni állampapírjait, ami tovább növelte azokat a kockázatokat, hogy vajon elegendő adósságot tud-e felvásárolni az EKB. Ráadásul a megszorítások és a jegybank kötvényvásárlása miatt az idei évben 260 milliárd euróval csökkenhet az euróövezeti szuverén kötvénypiac a Morgan Stanley stratégái szerint.
Az EKB a teljes havi keretből 45 milliárdot fordít állampapírok vásárlására. Ez azt jelenti, ha 2016 szeptemberéig tart a program – ahogy előzetesen tervezik –, akkor a jegybank az euróövezet adósságának 14 százalékát fogja birtokolni. A legjobb, „AAA” hitelminősítésű adósoknak a kötvényeiből még több lesz a kezében, noha nem Németországnak vagy Finnországnak lenne a legnagyobb szüksége a mennyiségi lazításra, hanem a periférikus, gyenge országoknak.
A kötvényhozamok csökkenése nem tarthat a végtelenségig, hiszen az EKB nem vásárol a betéti kamatánál alacsonyabb, mínusz 0,2 százalékos hozam alatti papírokat. Ugyan az euróövezeti állampapírok egy része már negatív tartományban van, ennyire még nem alacsonyak a hozamok. A Standard Bank szakértője, Steve Barrow szerint az EKB legfeljebb vágni fogja a betéti kamatot, ha már nem tud elég papírt venni.
Mélyponton az euró
A vezető devizák közül csak a brazil reál és a dán korona teljesített rosszabbul az eurónál a dollárral szemben. A közös európai deviza 10 százalékos esett csak idén, és már jóval az 1,1-es szint alatt jár a dollár ellenében, ami 2003 májusa óta a leggyengébb szintet jelenti. Szakértők szerint nincs kizárva, hogy paritásra erősödik hamarosan az euró. A deviza már tavaly nyár óta gyengül a dollárhoz képest, hiszen azóta folyamatosan növekedett a spekuláció a kötvényvásárlás elkezdése kapcsán. Azóta már nem csak az volt a kérdés, hogy az EKB eléri-e a valamivel 2 százalék alatti inflációs célját, hanem az is, hogy deflációba süllyed-e a valutaunió.-->
