Nagyot segített a növekedésen Matolcsy „ingyen hitele”

Tavaly 4 százalékkal nőtt a vállalati hitelkihelyezés, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelprogramja nélkül csökkenés lett volna Orbán Viktor szerint. A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén pénteken arról beszélt, hogy a kereskedelmi bankok feladata – és a gazdasági növekedéshez elengedhetetlen – a vállalati hitelezés. Hosszú távon nem lehet csak a jegybankra támaszkodni – hangsúlyozta. Nem könnyű alternatív modelleket készíteni, Orbán Viktornak azonban bizonyosan igaza van abban, hogy a Matolcsy György MNB-elnök nevéhez fűződő program nélkül még most is hitelösszeomlás („credit crunch”) lenne. A jegybank olyan olcsó hitelt biztosított a kkv-knak, amilyenre a rendszerváltás óta nem volt példa, és a központi bankok közül az elsők között vezetett be hitelösztönzést.

Nem kétséges, hogy a hitelprogram segített elkerülni a kapacitások leépülését, számos vállalatnál pedig azt, hogy lehúzza a rolót. Tavaly 16 százalékkal nőttek a beruházások, amiben az uniós források gyorsuló lehívása mellett nagy szerepe volt a jegybank olcsó hitelének. A GDP-re is nagy hatása lehetett ennek Peter Attard Montalto, a Nomura feltörekvő piaci elemzője szerint, aki a 3,6 százalékos gazdasági növekedésből 1 százalékpontra becsülte a hitelprogram hatását. A 2013 tavaszán indított program első szakaszában a 750 milliárd forintos keretből 700 fogyott el, a második szakaszban, ez év januárjáig 600 milliárdot helyeztek ki a bankok a növekedési hitelből. Összesen 19 ezer vállalathoz jutott el Matolcsy „ingyen hitele”, az azonban érzékelhető volt, hogy az elmúlt egy-két hónapban már lelassult a kihelyezés. A negyedik negyedéves gyengébb beruházások adatokon már az is látszik, hogy a program hatása kezd beépülni a bázisba, hiszen az elmúlt negyedévekben megszokott 2,6-3,6 százalékpontos GDP-növekedési hozzájárulásból már csak 0,5 százalékpontot magyarázott a beruházások növekedése.

Az MNB friss elemzésében kiemelte, hogy a program kedvező hatásai ellenére az azon kívüli hitelezés még mindig nem állt helyre: a bankok túlzott kockázatkerülése, a szigorú hitelfeltételek ebben a szegmensben fennmaradtak. Szakértők szerint az NHP+ (amellyel a kockázatosabb vállalatok juthatnak hitelhez) ugyan segíthet a hitelezés további élénkülésében, de ez sem oldja meg a strukturális problémákat.

A vállalati szegmensben egyelőre aligha lehet számítani az NHP-n kívüli hitelezés dinamikus bővülésére, és a kormány is kezdi belátni, hogy a bankok túladóztatásával nem is lesz fordulat, ezért tervezik a bankadó csökkentését. Már csak a harmadik feltételnek, a kiszámítható gazdaságpolitikai környezet megvalósulásának kellene teljesülnie ahhoz, hogy az NHP-n kívüli hitelezésben ne lássunk „credit crunchot”.

Matolcsy György múlt héten megjelent Egyensúly és növekedés című könyvében azt írta, hogy a monetáris politikai fordulat a kormány gazdaságpolitikai alapcéljait tűzte maga elé, a foglalkoztatás bővülését és a gazdasági növekedés segítését. Az MNB elnöke szerint a kétéves kamatvágási ciklus (7 százalékról 2,1-re csökkentették a rátát), valamint a hitelprogram 2013-ban és 2014-ben a gazdasági növekedés felét „támogatta, hozta”. Ha ez igaz, akkor viszont mindez arra is rámutat, hogy a gazdaság növekedési képessége még most is nagyon gyenge.