Az innováció a következő időszakban a magyar gazdaság egyik fontos tényezője lesz, ám sok mindent meg kell változtatnunk, hogy ezen a területen eredményesek legyünk – mondta el Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Világgazdaság Innováció: látszat és valóság című konferenciáján. Szerinte a k+f és az innováció óriási lehetőségeket kínál a vállalatok számára, de kockázatokat is hordoz.
Most már egy telefon kis kamerájával élesebb képet lehet készíteni, mint azzal a kelet-német fényképezőgéppel, amivel régen készített fotókat – idézte fel az államtitkár, kiemelve, ha új technológiák jelennek meg a piacon, egyes vállalatok eltűnhetnek, vagyis az innováció az életben maradás feltétele.
Éppen ezért 2015-ben sokkal több pénz lesz innovációra. Az idei évben a vissza nem térítendő uniós források elérhetik a 256 milliárd forintot, és lesz 30 milliárd visszatérítendő forrás is. „Még soha nem volt ennyi pénz kutatás-fejlesztésre” – emelte ki. Az EU is úgy ítélte meg, hogy több pénz kell erre a területre, ami egybeesett a magyar kormány akaratával.
Arra a felvetésre, hogy mikor és hogyan törhetünk ki a mérsékelten innovatív országok közük, Glattfelder azt mondta: az elmúlt időszakból elő tudna venni az ember olyan példát, amikor értelmetlenül használtuk fel az EU-pénzeket. „Ha újra és újra fakerék feltalálásával foglalkozunk, attól a magyar gazdaság nem megy előre” – fogalmazott. Szerinte olyan innovációkra van szükség, amelyet a nemzetközi piacon el tudok adni. „Oda jutunk e nélkül, mint a váci Forte gyár” – idézte fel Glattfelder az egykor nagy hírű fotópapírt előállító céget, amely a digitális fényképezés előretörésével volt kénytelen bezárni.
A gazdasági növekedés mögött az autóipari és a járműipari áll ma Magyarországon, de az autóknak a fejlesztése jelentős részben nem nálunk történik. Ezeket az innovációs központokat is Magyarországra kell hoznunk – emelte ki. Egy kérdésre válaszolva elismerte, hogy nem állunk jól a munkaerő hatékonyságában az iparban. Alulról a 7-8-ak vagyunk az unióban a mérnöki diplomát szerzők arányát tekintve.
Rámutatott arra is, hogy a kereskedelmi hiánynak fontos szerepe volt abban, hogy kezelhetetlenné vált a válság Európában. „Ha nem hozunk vissza ipari kapacitásokat Európába, akkor az unió nem fog tudni fizetni ez energiahordozókért” – vélekedett. Az energiafüggőség csökkentését fontosnak nevezte az államtitkár, mert az unió energiafüggősége egyre riasztóbb. Az évtized végére 500 milliárd euró lesz a mostani 400 milliárdos energiaimport. Ha az olaj ára felszalad a mostani alacsony szintről, akkor még több lesz.
Évente Magyarország 7-8 milliárd eurót költ el energiára, nagyjából annyit, amennyi a külkereskedelmi többletünk. Erre az a megoldás, hogy többet kell termelnünk. „Ha nem emeljük 22 százalékról 30-ra az ipar arányát a GDP-ben, akkor elképesztően sérülékenyek leszünk a válságokra. Európát stabilabb alapokra kell helyezni, hiszen ha nem termelünk, akkor nem tudunk majd fizetni az olajért a nemzetközi piacokon.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.