A HÉV-ről lemondott a főváros

A következő hat évben sem kötik össze az M2-es metróvonalat a gödöllői HÉV-vel, és nem lesz „ötös metró” a ráckevei és csepeli HÉV-ből egy belvárosi összekötéssel. De még az M1-es földalatti korszerűsítéséről és akadálymentesítéséről se lehet szó – ez is kiderül abból a kormányhatározatból, amely 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakban támogatható fővárosi projekteket sorolja fel.

Tarlós István főpolgármester jelentős győzelemként ünnepelte a Magyar Nemzet tegnapi számában megjelent interjúban, hogy a főváros több mint 300 milliárd forintnyi beruházás EU-támogatásáról állapodott meg a kormánnyal. Mint mondta: a „Magyar Közlönyben is megjelent fejlesztéseket közösen rangsoroltuk az egyeztetéseken”. Hangsúlyozta, hogy a megbeszélésen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter „nagyon pozitív hozzáállással vett részt”.

Az említett kormányhatározat nagyobb részt módosítás. Azt a tavaly novemberi listát változtatták meg, amelyben a kabinet az uniós támogatásban részesíthető országos jelentőségű közlekedési projekteket sorolja fel. Ezekben eddig összesen két fővárosi fejlesztés szerepelt: a villamos- és trolibuszbeszerzés, valamint a „Budapest elővárosi HÉV-vonalak fejlesztése, felújítása”.

Ez utóbbi nem volt meglepetés, hiszen még 2012 augusztusában maga a főpolgármester jelentette be, hogy már akkor elkezdik a négyes metróhoz hasonló nagyprojektek tervezését és előkészítését, nehogy egy fillértől is elessenek a 2014–20-as időszakban.

Az unió természetesen 100 százalékban fizette a tervezgetést és a tanulmányírást: a bejelentés szerint összesen 3,2 milliárd forintot fordíthatott erre a BKK és a főváros. Négy nagyprojekt előkészítése indult el: az „ötös metró”, vagyis a ráckevei és csepeli HÉV megújítása, az M2 és a gödöllői HÉV összekötésének előkészítése, a földalatti korszerűsítésének tervezése, illetve a villamos- és trolibuszhálózat egységes fejlesztésének vizsgálata.

Aztán egy kicsit mindegyik keretéből lecsippentettek, hogy 2013-ban még kiegészítsék egy ötödikkel ennek a címe: „az M3-as metróvonal rekonstrukciója és északi meghosszabbítása – előkészítési szakasz”. Végül ez utóbbi vitt mindent – bár nem éppen egyszerűen.

Az előkészítő tanulmányok mindegyike szerepel ugyanis a Miniszterelnökség szégyenlistáján, amely szerint a BKK 2014 végén összesen 11 projektnél volt lemaradásban az időarányos teljesítéstől. Ezek közül négy nagyjából ismert elmaradást tartalmaz (a most zajló, és főleg a közbeszerzések és viták miatt késő budapesti villamosberuházásokról van szó). A többi mind tanulmány, előkészítő anyag. Csak a már említett ötnél 1,5 milliárdos volt az elmaradás a lehívásban 2014 végén, pedig a négy eredetinek már el kellett volna készülnie 2013-ban. (Az M3-ast lehet tervezni, előkészíteni idén év végéig).

A tanulmányok hiánya mindenesetre magyarázhatja az éles szakmai vitákat a főváros és a Miniszterelnökség között: azt nehezen lehet elképzelni, hogy egy olyan projektre kérjenek pénzt az uniótól, amelynek az előkészítő tanulmányait se sikerült határidőre megcsinálni. A főváros számára ezért (is) lehet fenyegető az a kijelentés is, hogy a szégyenlistán szereplők mindaddig nem kapnak új projektre pénzt, amíg a csúszásokat be nem hozzák.

Nem tudjuk, hogy a tanulmányok hiánya magyarázat-e a projektek törlésére, vagy fordítva történt és előbb eldöntötték, hogy nem korszerűsítik a HÉV-eket és az M1-es kisföldalattit, majd leállították a fejlesztések előkészítését. Az mindenesetre beszédes, hogy a kormány 2014 végén legalábbis nem tudott arról a fővárosi döntésről, hogy az M3-as metróra kívánnak minden fejlesztési pénzt koncentrálni. Az is tény, hogy a most kiadott listában az M3-as korszerűsítése mellett nincsen egyetlen nagyprojekt sem.

A listán 46 milliárd forintnyi villamosvonal-korszerűsítés szerepel, ami még betudható ilyennek. Ezen kívül a kelenföldi csomópont befejezése és hozzá egy óriási P+R parkoló építése a pályaudvar nyolc vágányának helyén összesen tízmilliárd támogatással, és további parkolók építése a közlekedési csomópontokban, összesen kétmilliárd forintból. Közlekedésfejlesztésre így a lista alapján összesen alig jut több, mint 183 milliárd forint – ehhez képest csak a 4-es metróra kapott a főváros 263 milliárdot az előző ciklusban, és nem beszéltünk még a több tízmilliárdos budai fonódó projektről, vagy a Szél Kálmán Tér megújításáról.

A most kiadott listában nincsenek ilyen újdonságok, és Tarlós István szavaiból az derül ki: nem is lehet ilyenre számítani. Mint közölte: ő ugyan támogatná, hogy a hármas metró tovább épüljön Káposztásmegyerig, de ebben a ciklusban már csak a tervek készülhetnek el.

Megújulhat a Margitsziget, és a Városháza épületét is korszerűsíthetik, ám ezekre a beruházásokra már aligha illeszthető majd rá a nagyprojekt jelző.

Megújulhat a Margitsziget, és a Városháza épületét is korszerűsíthetik, ám ezekre a beruházásokra már aligha illeszthető majd rá a nagyprojekt jelző. A HÉV-vonalakkal kapcsolatos beruházásokat beáldozták: sem a gödöllői vonal és a kettes metró összekötése, sem az „ötös metró” nem valósul meg -->