A megszorítások miatt sztrájkoltak a közalkalmazottak Belgiumban
A vasúti közlekedés már kedd este óta akadozik, és várhatóan csak csütörtök reggel áll helyre.
A Franciaországot Belgiummal, Hollandiával és Németországgal összekötő nagysebességű vonatokat, a Thalys-expresszeket nem indították útnak, a Londont és Brüsszelt összekötő Eurostar-vonatok pedig Lille városban álltak meg és nem közlekedtek tovább.
Brüsszelben a metrószerelvényeknek csak a fele közlekedett, autóbuszok az útvonalak egyötödén jártak, ráadásul a menetrendhez képest ritkábban. A belga fővárosban gyakorlatilag csak autóval lehetett közlekedni, ami azt eredményezte, hogy a megszokottnál is nagyobb dugók alakultak ki az utakon a csúcsforgalom idején.
Az RTBF közszolgálati televízió és rádió csak zenét sugárzott, illetve rövid híreket közölt és közvetítette a La Fleche Wallonne országúti kerékpárversenyt.
A börtönökben a személyzet 50-70 százaléka sztrájkolt, ezért 150 rendőrt vezényeltek a büntetés-végrehajtási intézményekbe a biztonság szavatolására.
Nem működtek a közigazgatási intézmények, sztrájkőrök álltak a hivatalok és a postai osztályozó központok előtt.
A három nagy belgiumi szakszervezet közül a szocialista FGTB közalkalmazottakat tömörítő ága a tavaly október 11-én hivatalba lépett Charles Michel jobbközép kormánya által elfogadott gazdasági megszorító intézkedések ellen sztrájkol, akárcsak tavaly ősszel. A kormány egyebek között azt tervezi, hogy 2030-tól 65 évről 67 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, valamint befagyasztja a bérek és segélyek indexálását a gazdaság versenyképessége és a foglalkoztatottság növelésének érdekében.
Belgiumban a magánszektorban és az állami szférában a béreket a megélhetési költségek növekedéséhez kötik. A kormány azt tervezi, hogy amikor az infláció átlépi a 2 százalékos küszöböt, ezt az automatikus emelést megállítják. A szakszervezetek és a baloldal szociális visszafejlődésnek minősítette ezt az intézkedést, amely számításaik szerint évente átlagosan 400-500 eurós jövedelemkiesést jelent a munkavállalóknak.
A Michel-kormány a következő öt évben 11 milliárd eurót akar megspórolni gazdasági és szociális reformjai révén. Fő célkitűzése, hogy kiegyensúlyozza az ország költségvetését, és - egyebek mellett az adójogszabályok lazításával - növelje a vállalkozások versenyképességét. A szakszervezetek azzal vádolják a kabinetet, hogy takarékossági intézkedései aránytalanul súlyosan érintik a munkavállalókat, a közszolgáltatásokon való spórolást pedig a társadalom egésze megsínyli.
