Az Alpha-Vet szerint Brüsszel téved

„Mi is a sajtóból értesültünk arról, hogy egyik uniós projektünk szerepel az Európai Bizottság által kifogásolt kiválasztású fejlesztések listáján, sem Brüsszel, sem a hazai pályázati intézményrendszer nem tájékoztatott erről” – mondta lapunknak Málits József, az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. ügyvezetője. A cég generikus állatgyógyászati készítmények előállítását célzó projektje egyike annak a 19 fejlesztésnek, amely szerepel azon a lapunk birtokába múlt héten kerül listán, amelyen a brüsszeli testület olyan projekteket sorol fel, ahol a nyertes pályázatok hazai intézményrendszer általi kiválasztásának gyakorlatával kapcsolatban kifogásokat állapított meg. A cég feltehetően azért nem kapott tájékoztatást a projektjével kapcsolatos brüsszeli kifogásokról, mert a Bizottság a nyertes cégek kiválasztásának gyakorlatát vizsgálta, és nem azt, hogy a vállalkozások miként hajtják végre az adott fejlesztéseket.

A Bizottság szúrópróbaszerűen 53 projektet vizsgált meg, amelyek közül 19-cel kapcsolatban jelzett hiányosságot. A „szükséges korrekciós intézkedések meghozataláig” pedig fel is függesztette a 2007-2013 közötti gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) első három prioritásában a még ki nem fizetett támogatások átutalását.
A brüsszeli kifogások döntő része a pályázat keretében igénybe vett szolgáltatások vagy a beszerzett gépek túlárazására vonatkozott. Az Alpha-Vet projektje esetében is túlárazást állapított meg Brüsszel az egyik szolgáltatásra beadott árajánlatnál. A Bizottság kifogása itt az volt, hogy a projekt keretében kifejleszteni kívánt készítmények szükséges speciális vizsgálatára vonatkozóan egy olyan árajánlatot fogadott el a hazai pályázati intézményrendszer, amely 14,4 millió forintos költséget számolt fel havonta szakértőként, miközben ugyanebben a projektben egy másik vizsgálat esetében csak 625 ezer forintos árajánlatot tüntettek fel.

A kifogásolt árajánlatot egy bioekvivalencia (biológiai egyenértékűség) vizsgálattal kapcsolatban szerezte be az Alpha-Vet, ami ahhoz szükséges, hogy egy generikus készítmény megkapja a forgalomba-hozatali engedélyt. „A brüsszeli vizsgálat szakmaiatlan és felületes volt, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a két árajánlat összevetésénél úgy jártak el, mint amikor valaki az almát a körtével hasonlítja össze – mondta lapunknak Kovács László, a cég állatgyógyszer-üzletágának igazgatója. Az egyik árajánlatot ugyanis egy olyan bioekvivalencia vizsgálatra adta meg a felkért beszállító, amely négy darab, haszonállatok kezelésére kifejlesztetendő állatgyógyászati készítményre vonatkozott, de a vizsgálat csak az úgynevezett laboratóriumi fázisból ált. A másik árajánlat öt darab, hobbiállatok gyógyítására kifejlesztendő állatgyógyászati készítmény bioekvivalencia vizsgálatának laboratóriumi és úgynevezett élőállat fázisát egyaránt tartalmazta. Emellett – tette hozzá Kovács László –, ha a bizottsági ellenőrzés kiszámolta volna, hogy az adott készítményekre lebontva valójában mennyi is a szolgáltatás ára, akkor valójában mintegy 10 százalékkal olcsóbban jönne ki az a vizsgálat, amelynél Brüsszel a 24-szeres túlárazást kifogásolta. Az egyes készítményeknél ugyanis figyelembe kell venni, hogy az hány komponensű, illetve milyen állaton kell végrehajtani a szükséges vizsgálatokat, mivel ezek a tényezők jelentősen befolyásolják a bioekvivalencia vizsgálatok árát.

Ám Kovács László szerint van egy másik lényeges probléma is a brüsszeli ellenőrzéssel. Az amúgy eltérő típusú (gyakorlatilag összehasonlíthatatlan) készítmények vizsgálatára vonatkozó árajánlatokat ugyanis azon az alapon vetették össze, hogy mennyi az ár/emberhónap érték. (Az emberhónap tényező az adott feladat elvégzéséhez szükséges munkamennyiséget határozza meg a személyi juttatások elszámolásánál.) Az egyik vizsgálatnál a beszállító 120 emberhónapot adott meg, a másiknál 40-et, így egy emberre leosztva nyílván azon vizsgálat költsége lett magasabb, ahol csak 40 emberhónapot jelölt meg a beszállító, és így jött ki a Brüsszel által kiszúrt mintegy 23-szoros túlárazás is. „A végeredmény szempontjából azonban teljesen indifferens, hogy az adott munkát hány ember, mennyi ideig csinálta, hisz e tényező attól függ, hogy a beszállító cégek miként egyeznek meg a munkavállalóikkal. Valójában az a fontos, hogy az adott árért milyen szolgáltatást kapunk” – mondta. Kovács László azt is kiemelte, hogy az emberhónap értéket eddig sosem vették figyelembe más uniós projektjeik ellenőrzése során. „A logikus ellenőrzése egy fejlesztési költség megalapozottságának, takarékosságának nem az, hogy az adott beszállító hány emberrel és mennyi idő alatt végzi el az adott feladatot, hanem az, hogy egy adott azonos kísérletet összesen milyen összegért végez el az egyik, vagy egy másik vállalkozó. Teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan számunkra, hogy esetünkben miért nem ez a logikus összehasonlítás történt meg” – tette hozzá.

„A brüsszeli technokraták nagyfokú szakmai hozzá nem értése miatt egy olyan pályázatunkkal kapcsolatban állítanak valótlanságokat, amely az elfogadott költségvetésből a vállalt célokat teljesítve nemsokára lezárásra kerül. Felháborítónak tartjuk, hogy kellő szakértelem híján, az érintett fél tájékoztatása és legfőképpen az adott projekt végrehajtásának vizsgálata nélkül ilyen visszamenőleges megállapításokra kerülhet sor” – foglalta össze a cég álláspontját Málits József.

Az egész ügy nem mellékes fejleménye, hogy az Alpha-Vet valójában nem is kötött szerződést a Brüsszel által kifogásolt árajánlatra vonatkozóan az érintett beszállítóval. A pályázat előkészítése ugyanis adminisztratív okok miatt elhúzódott, így később írták alá a projekt támogatási szerződését, a beszállító pedig addig már nem tudta fenntartani a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges kapacitást.

A Hónap beruházója ea Nolato Magyarország lett: a tizenegy éve Magyarországon működő vállalat higiéniai, egészségügyi, és orvostechnikai termékeket gyárt, jelenleg 530 embernek ad munkát. A hónap kis- és középvállalkozása címet a székesfehérvári Galvanplastik Kft. nyerte el. A 130 főt foglalkoztató cég Közép-Európa legnagyobb galvanizáló üzemével rendelkezik, termékeiket olyan autómárkákba építik be, mint az Opel, Maserati, Rolls Roys, Mercedes, Audi, Suzuki, BMW. A hónap startup vállalkozása a magyar tulajdonú Creabird Zrt. lett. Komplex szerkezeti átvilágítással, marketing-, projektmenedzsment-, és szervezetfejlesztési javaslatokkal segítenek a kis- és középvállalkozásoktól kezdve multinacionális, illetve államigazgatási cégeknek abban, hogy a leghatékonyabban érjék el üzleti céljaikat.

A Hónap beruházója ea Nolato Magyarország lett: a tizenegy éve Magyarországon működő vállalat higiéniai, egészségügyi, és orvostechnikai termékeket gyárt, jelenleg 530 embernek ad munkát. A hónap kis- és középvállalkozása címet a székesfehérvári Galvanplastik Kft. nyerte el. A 130 főt foglalkoztató cég Közép-Európa legnagyobb galvanizáló üzemével rendelkezik, termékeiket olyan autómárkákba építik be, mint az Opel, Maserati, Rolls Roys, Mercedes, Audi, Suzuki, BMW. A hónap startup vállalkozása a magyar tulajdonú Creabird Zrt. lett. Komplex szerkezeti átvilágítással, marketing-, projektmenedzsment-, és szervezetfejlesztési javaslatokkal segítenek a kis- és középvállalkozásoktól kezdve multinacionális, illetve államigazgatási cégeknek abban, hogy a leghatékonyabban érjék el üzleti céljaikat. 830 milliós fejlesztés A 2013-ban több mint 11,5 milliárdos árbevételt elérő, mintegy 230 főt foglalkoztató, és az EU nyolc tagállamára vonatkozóan forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező originális állatgyógyszert kifejlesztő Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. érintett kutatás-fejlesztési projektjének összköltségvetése mintegy 830 millió forintot tesz ki, amelynek 53 százaléka az uniós támogatás. A tervek szerint a nyáron záruló projekt keretében a 16 darab állatgyógyászati készítmény kifejlesztésén kívül a cég két speciális vizsgálókészüléket is beszerzett, amelyekkel a saját gyógyszerek forgalomba hozatal előtti hatóanyagtartalom-mérését lehet elvégezni. Emellett a társaság megvásárolt egy olyan szoftvert is, amely az állattartó telepek gyógyszerkészletét tartja nyilván, illetve segíti azok gyógyszerrendelését. A cég ezen projektjén kívül még hat uniós pályázatot nyert el, amelyek többségét már sikeresen le is zárta. Orbán Viktor kormányfő az Alpha-Vet bábolnai gyárának ünnepélyes avatóján Móré Attilával, az Alpha Befektetési Holding Zrt. elnökével -->