Élénkül az ukrán kötvényalku

A mintegy 10 milliárd dollárnyi ukrán államadósságot kezükben tartó kötvénytulajdonosok csoportja olyan átstrukturálási tervet szorgalmaz, amelyben nincs “haircut”, azaz nem jár a kötvények értékének a csökkentésével – derül ki a kötvénytulajdonosoknak dolgozó tanácsadó cégek, a Blackstone Group és a Weil, Gotshal& Manges múlt héten kiadott közleményéből.

A részletes javaslaton még dolgozik a hitelezői csoport – tette hozzá a közlemény –, és olyan megoldást akarnak elérni, méghozzá gyorsan, amely biztosítja Ukrajnának a szükséges pénzügyi likviditást.
A kötvénytulajdonosokkal való megállapodás az egyik feltétele annak az IMF-programnak, amelynek keretében Ukrajna összesen akár 40 milliárd dollárhoz is juthat négy év alatt. (Kijev azért szorult rá egy éven belül a második ilyen program elfogadására, mert a bő egy éve tartó kelet-ukrajnai konfliktus nyomán összeomlott a hryvnia, a jegybank pedig óriási tartalékokat égetett el a védelmében, mndhiába.)

A program része az a 17,5 milliárd dolláros csomag, amelyet idén márciusban hagyott jóvá a Nemzetközi Valutaalap (IMF), de része lenne az a 15,3 milliárd dollár is, amit Kijev az adósságállománya átstrukturálása révén spórolna meg. Az átstrukturáláson a hitelezői tárgyalásokon részt vevő pénzügyminiszter, Natalia Yaresko elsősorban a kötvények névértékének csökkentését érti, kisebb mértékben tartozna ide a hozamkifizetések korlátozása, illetve a lejárati idő meghosszabbítása. A megállapodást május végéig akarják tető alá hozni, számszerű célként pedig egyebek közt azt tűzték ki, hogy 2020-ban az ukrán adósság/GDP-arány 71 százalék alatt legyen – szakértők szerint ezt csak úgy lehet elérni, ha a kötvénytulajdonosok elfogadnak egy 35 százalékos haircutot.

Ez aligha valószínű egyből, de az sem, hogy bármiféle haircut nélkül menni fog a megegyezés – vélik a gazdasági hírügynökségeknek nyilatkozó elemzők. Az átstrukturálási tárgyalások mindig irreális javaslatokkal kezdődnek – idézett egy kommentárt a Bloomberg –, aztán majd alkudoznak és találkoznak valahol középen. (A görög kötvénytulajdonosok 2011 második felében 1 százalékos értékcsökkentés elfogadásával nyitottak, végül 53,5 százalékba voltak kénytelenek beletörődni 2012 februárjában.) A kötvénytulajdonosok csoportja erős alkupozícióban van, de egymásra is vannak utalva: minden kötvényfajta esetében kétharmados megállapodásra kell jutni.

Kijev elsősorban a 2014 február előtt kibocsátott kötvényekre akarja érvényesíteni az átstrukturálást, beleértve az állami vagy államilag garantált devizaadósságokat, az Ukreximbank és az Oschadbank állami bankok kötvényeit, valamint a főváros, illetve az állami vasúttársaság által kibocsátott papírokat. Az ukrán eurókötvények legnagyobb egyedi tulajdonosa a Franklin Templeton alap – amely hasonló pozícióban van Magyarországon is –, ennek menedzsere Michael Hasenstab mostanában nemigen nyilvánult meg Ukrajna ügyében. A tárgyaló kötvénytulajdonosi csoportot viszont a Templeton szervezte meg és ő bérelte fel a tanácsadókat is.

Moszkva nem tárgyal

Külön problémát jelent az Ukrajna második legnagyobb hitelezőjének számító Oroszországgal szembeni adósság: Moszkva még 2013 decemberében segített be Viktor Janukovicsnak 3 milliárd dollár értékű eurókötvény megvásárlásával, az államfő azonban 2014 februárjában így is megbukott. A hitelt olyan feltétellel nyújtották, hogy ha az ukrán államadósság meghaladja a GDP 60 százalékát, akkor azonnal visszakérhetik; ezt már valószínűleg megtehették volna, de az orosz kormányilletékesek eddigi nyilatkozataikban azt hangsúlyozták, hogy csak a lejárati időre való visszafizetéshez ragaszkodnak. Az viszont közeledik – lévén 2015 decembere –, és Moszkva nem csatlakozott az átstrukturálásról szóló tárgyalásokhoz, mondván, itt egy kétoldalú megállapodás eredményéről van szó, nem pedig privát tulajdonosok kezében levő kötvényekről.