Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy jelentősen egyszerűsíti a genetikailag módosított élelmiszerek és takarmányok importengedélyezési mechanizmusát. Az elképzelés szerint Brüsszel a tagállamokra bízná annak eldöntését, hogy az adott termék importálását engedélyezik-e vagy sem – számolt be tegnap az eubusiness.com. Az uniós szakportál minderről név nélkül nyilatkozó informátorokra hivatkozva írt.
A lap forrása szerint az Európai Bizottság április 22-én fogja előterjeszteni javaslatát, amely lényegében engedélyezné egy sor olyan genetikailag módosított termék értékesítését az Európai Unióban, amelyeket korábban a protestáló tagállamok miatt kizártak ki a közösség piacairól. Azzal ugyanakkor, hogy az egyes tagállamok szabadon dönthetnek a szóban forgó termékek importálásáról, Brüsszel szerint kompromisszum születik. A lap hozzáteszi: ha a tervet elfogadják, 19 GMO-termék, döntően élelmiszer, takarmány és néhány dísznövény esetében szabadulhat fel a jelenleg blokkolt importengedély. A tagállamokra bízott döntés egyben azt is jelentené, hogy a GMO-ellenes országok, például Franciaország vagy Magyarország, többé nem korlátozhatná a GMO-val szemben megengedő tagállamok, így Spanyolország nemzetközi kereskedelmét.
A tervezet lényegében lezárná az évtizedek óta zajló európai GMO-vitát azzal, hogy a közös piacot megnyitná az ilyen termékek előtt, de az uniós szabályozásban meglehetősen ritkának számító kimaradási lehetőséget, opt-out jogot adna a tagállamoknak. A Greenpeace, a Friends of Earth és több más környezetvédelmi szervezet máris tiltakozott a tervezet ellen, mondván: a bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker beadta a derekát a GMO-párti érdekcsoportoknak. A Greenpeace uniós igazgatója, Jorgo Riss kijelentette: miközben Juncker az EU vonatkozó szabályozásának demokratizálását ígérte, a szabadkereskedelem zászlaja alatt lehetővé teszi több genetikailag módosított növény behozatalát.
Jelenleg a GMO-termékeket tekintve nincs egyetértés a tagállamok között, az ellenzők miatt azonban a legtöbb ilyen termék kereskedelme nem engedélyezett az EU-ban. A közösség eddig mindössze egy kukoricafajta, a MON810 termesztését engedélyezte, ezt Spanyolországban, Portugáliában és Csehországban termesztik. Ezen felül azonban nagyjából 50 genetikailag módosított termék van forgalomban, döntően takarmányösszetevők.
Ha a tervezetet elfogadják, az kapóra jöhet a GMO-ellenességben piaci lehetőséget látó magyar agrárpolitikának. Azt, hogy génmódosítás-mentes tej, hús és tojás előállítására készül Magyarország, idén januárban jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Nagy István akkor a termesztésre vonatkozó uniós szabályozás változásaira hivatkozott, és kijelentette: a kormányzat fontos célkitűzésének tekinti, hogy az említett termékek esetében elérje a teljes GMO-mentességet. A januári, Brüsszelben megtartott Mezőgazdasági és Halászati Tanács alkalmával Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is megerősítette, hogy Magyarország uniós GMO-mentes övezet létrehozását hirdette meg.
Kérdés, hogy a közös európai piacon mennyire lehet betartatni egy, a brüsszeli javaslathoz hasonló szabályozást. Amennyiben elfogadják az ötletet, a címkézés ellenőrzésének is szigorodnia kellene. Míg a világ nagy részén meglehetősen enyhe a GMO-val kapcsolatos szabályozás, az Európai Unióban a GMO-kat tartalmazó élelmiszerek címkéjén fel kell tüntetni ezt a tényt. A címkén a „géntechnológiával módosított” feliratnak, vagy az ilyen szervezetből előállított jelzéseknek egyértelműen szerepelniük kell. Tény ugyanakkor, hogy a legfeljebb 0,9 százalékos arányban GMO-kat tartalmazó anyagokat tartalmazó élelmiszereket nem kell GMO-ként címkézni, feltéve, hogy ez az előfordulás véletlen és technikailag elkerülhetetlen. Egy vizsgálat esetén a termelő felelőssége a hatóságok előtt bizonyítani, hogy az élelmiszerben található GMO előfordulása véletlen vagy technikailag elkerülhetetlen.
Drágulást hozhat a mentesség
A Világgazdaságnak a témában korábban név nélkül nyilatkozó szakértők szerint jelentősen, akár 10–20 százalékkal is megdrágítaná az élelmiszerek árát, ezzel veszélyeztetné a hazai termékek versenyképességét az, ha Magyarország tisztán GMO-mentes gyártásra állna át. A jelek szerint a megvalósítás maga is sok akadályba ütközik, hiszen az importszóját mint alapvető fehérjeforrást nagyon nehezen válthatná ki Magyarország a takarmányozásban. Természetesen a hazai szója termésmennyiségét lehet növelni, de nagy mennyiségű, hazai, nem genetikailag módosított szója előállítása illúzió – tette hozzá a szakember.Az átállás akkor sem lenne egyszerű, ha lenne olyan fehérjenövény, amely az importszójával azonos áron és mennyiségben lenne beszerezhető, és nem okozna mellékhatásokat, például emésztési problémákat az állatoknál. Egy ilyen fehérjenövényre épülő takarmányozás kidolgozása legalább egy évtizedes kutatást és fejlesztést igényelne.
Az átállás akkor sem lenne egyszerű, ha lenne olyan fehérjenövény, amely az importszójával azonos áron és mennyiségben lenne beszerezhető, és nem okozna mellékhatásokat, például emésztési problémákat az állatoknál. Egy ilyen fehérjenövényre épülő takarmányozás kidolgozása legalább egy évtizedes kutatást és fejlesztést igényelne. -->
