Így változnak az adóink

Az adócsökkentés költségvetésének nevezte el a kormányzat a jövő évi büdzsét – Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közös sajtótájékoztatón ismertette a főbb vonalakat. A kormány ugyancsak szerdán tárgyalja a büdzsé tervezetét, ám Rogán arra kérte a minisztert, hogy tájékoztassa a Fidesz és a KDNP frakció tagjait a várható intézkedésekről. Azt mondta: a Fidesz elkötelezett az adócsökkentések mellett (példaként a családi adókedvezményt és az szja-kulcsok csökkentését hozta fel, nem megemlékezve az áfa növeléséről, a különféle különadók bevezetéséről, a járulékemelésről és a nulla kulcsos jövedelemadó sáv – az adójóváírás – eltörléséről), és arra kérte a kabinetet, ha van szabadon maradt forrás, erre használják fel.

Varga Mihály pedig – tulajdonképpen megelőzve Lázár János szokásos csütörtöki tájékoztatóját – bejelentette, hogy jövőre egy százalékponttal, 16-ról 15 százalékra mérséklődik az szja általános kulcsa. Ezen kívül a tőkehús áfájának 5 százalékra csökkentését javasolják (a mai 27-ről), mert jók a tapasztalatok a húságazatban. Az élősertés és a féldisznó áfájának mérséklése fehérített – más kérdés, hogy az nem hatott az árakra.

A jövőre tervezett lépés hatása azonban – legalábbis a miniszter reményei szerint – már a hentespultok ártábláin is látható lesz majd. Ezen kívül a szaktárca számos közigazgatási eljárás díját, illetve illetékét csökkenteni vagy egyenesen eltörölni javasolja majd – ennek is 10 milliárd forintos egyenlegrontó hatása lesz. Jövőre növekszik a kétgyermekesek családi kedvezménye (a tavaly már bejelentett intézkedés szerint 10 ezerről 12 500 forintra, 2019-ig pedig ilyen lépésekkel 20 ezerre). A társasági adó mérséklését azonban elhalasztják: eredetileg erre az évre ígérték az általános 10 százalékos kulcs bevezetését, majd ezt eltették jövőre, ám 2016-tól sem csökken, és a 2017 sem biztos; a miniszter mindenesetre most a Világgazdaság kérdésére válaszolva nem említett bevezetési időpontot.

Ami biztos, az a bankadó mérséklése, bár a kormány még mindig nem árulta el, mi lesz majd az a feltétel, amelyben ezt a hitelezés növekedéséhez kötik. Varga azt mondta: az adó mértéke a jelenlegi 0,53 százalékról 0,31 százalékra csökken, majd az EBRD megállapodásában foglaltak szerint tovább. Ám – emelte ki – ennek célja a hitelezési aktivitás serkentése, és erről, vagyis a pontos feltételekről tárgyalnak a bankokkal.

A miniszter azt csak kérdésre válaszolva árulta el, hogy lesz fedezet a közalkalmazotti életpályamodell bevezetésére – de nem említett összeget. Lázár János a múlt héten nyilvánvalóvá tette, hogy a legrosszabbul fizetett 27 ezer kormánytisztviselőnek szeretne elérni 30-50 százalékos bérfejlesztést, ám erről még nincs egyezség kormányon belül. Varga Mihály most erről nem árult el semmi konkrétumot.

Az látszik, hogy több ügyben nincs döntés. Erre utal, hogy a miniszter ugyan pontos összeget mondott a költségvetés rendkívüli tartalékára (100 milliárd forint), ám nem nevezte meg a rosszabb makrohelyzet esetére elkülönített országvédelmi alap összegét, mondván: ez még változhat. A kormány mindenesetre azt tervezi, hogy május 13-ig beterjeszti az Országgyűlésnek a jövő évi büdzsét, ami annyit jelent: az első végsőnek tekinthető változatot a jövő héten át kell adni a Költségvetési Tanácsnak, amelynek két hete lesz véleményezni a javaslatot.

Faragnak a hiánycélon
Az adócsökkentések és a béremelések nem mennek a hiánymérséklés rovására, az szja mérséklésére nagyrészt fedezetet nyújt a társasági adó mérséklésének elhalasztása is. Sőt: jövőre 2 százalék körüli hiányt terveznek – holott korábban még 2,2 százalékról volt szó. A kabinet a költségvetést 1,8-2 százalékos inflációra, 308 forintos (a mainál valamivel gyengébb) 2016-os átlagos árfolyamra, és 2,5 százalék körüli növekedésre alapozva készíti el. És bár Varga szavai szerint folyamatosan figyelik a makrogazdasági eseményeket, nem kívánnak változtatni ezen, akkor sem, ha az Országgyűlés – amint tervezik – a nyár közepén elfogadja a büdzsétervet.