Júliustól jöhet az új reklámadó
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A jövő héten dönt a kormány a 2016-os költségvetésről – derült ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. A büdzsét április 30-ig át kell adni a Költségvetési Tanácsnak (így az május 13-ig véleményt alkothat róla, vagyis akkor benyújtható lesz), és ekkor fogják a jövő évi adóváltozásokat tartalmazó csomagot is benyújtani az Országgyűlésnek. Ebben benne lesz az új reklámadóról szóló jogszabály is, amelyről azonban még mindig nincs végleges döntés. Lázár János most azt mondta: a nullakulcsos sáv és a maximum 5,3 százalékos felső kulcs mellett gondolkodnak más sávok bevezetésén is. Ez azt jelenti, hogy esetleg mégsem terhelik teljes egészében a közepes médiacégekre azt a terhet, amelyet most a nagy kereskedelmi csatornáktól nem szednek be – ez ellen szól, hogy a kormány a tervezett 6-7 milliárdos költségvetési bevételhez ragaszkodna. A Világgazdaság kérdésére a miniszter hangsúlyozta: az új adót májusig el kell fogadnia az Országgyűlésnek, vagyis július 1-i hatályba lépéssel számolhat a kabinet.
A kormányülésről annyit árultak el, hogy éjfélig tartott, és a büdzsén kívül még vagy 50 napirendi pontot tárgyaltak meg. Az kiderült, hogy a bankadó csökkentésének nem lesz feltétele, hogy a pénzintézetek növeljék hitelezési aktivitásukat (korábban erre utaló kijelentéseket is lehetett hallani). Ezt az EBRD-vel kötött megállapodás szerinti értelmére fordították vissza: annak érdekében mérséklik a terhet, hogy a hitelintézetek élénkíteni tudják tevékenységüket a kölcsönzésekben. Az is kiderült, hogy a kormány a sertés tőkehúsok áfájának csökkentését a feketegazdaság elleni harc lépéseként értelmezi, vagyis – bár álláspontja szerint ettől olcsóbbak lesznek a húsok – nem lesznek áfakommandók, és nem ellenőrzik majd, hogy mind a 22 százalékos adócsökkenés érvényesül-e majd az árakban. Az áralakítást a piacra bízza a kabinet, ugyanakkor arra a kérdésre, hogy miért csak a sertéshúsoknál csökken a végtermék áfája, az ágazat magasabb feketegazdasági érintettsége mellett az is a válasz, hogy „erre a húsfajtára költenek az emberek a legtöbbet”. Lázár János szavaiból az is kiderült, hogy ez egy kísérlet, és ahogy az élőhúsok áfájánál, a tőkehúsoknál is lehet továbblépni, ha kedvezőek a tapasztalatok.
Lázár János arról is beszélt, hogy a kormány soron kívüli törvényességi ellenőrzést kér az Állami Számvevőszéktől annál a 24 önkormányzatnál, amelyek a bedőlt brókercégeknél (Quaestor, Buda-Cash, Hungária Értékpapír Zrt) fektettek be. A kár tízmilliárdos, de van olyan önkormányzat (Százhalombatta), amely közel 3,5 milliárdot kockáztatott – árulta el a miniszter, aki azonban elismerte: a befektetések is különbözőek, hiszen volt önkormányzat, amely állampapírban, de olyan is, amely Quaestor-kötvényben tartotta a pénzét. A tájékoztatón a miniszter közölte: új vezetést neveznek ki Paks élére. A működő atomerőmű élére külföldi menedzsereket keresnek nemzetközi pályázattal, és a Paks II vállalat (az új blokkokat építő cég) élére is új vezetőt keresnek, ahol szintén felmerül a nyugat-európai szakemberek megkeresése is.
