Kártalanítják a DRB-ben számlát vezető településeket
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Néhány napon belül nagyrészt kártalanítja az állam a DRB csoport csődbe ment bankjainál számlát vezető önkormányzatokat. A Buda-Cashsel közös tulajdonosi körbe tartozó négy hitelintézetnél 84 település vezetett számlát, ezeken összesen körülbelül 2 milliárd forint ragadt bent. Az önkormányzatok eddig semmit sem láttak viszont a pénzükből, mivel a számláikra nem vonatkozik az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garanciája sem. Az állam március elején 244,7 millió forintos gyorssegélyt nyújtott a legnehezebb helyzetben lévő 67 településnek a bérek és a segélyek kifizetésére. Lapunknak korábban több település is úgy nyilatkozott: nem látja még, miből tudná ezt visszafizetni.
Most úgy tűnik, fellélegezhetnek az érintettek, az illetékes kormányzati munkacsoport ugyanis azt javasolta: 1,92 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kapjanak a károsult önkormányzatok – jelentette be Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. A pénz, amelynek összege a megegyezik majd a DRB-s bankoknál a felszámolás napján egyező egyenleggel, hét-tíz napon belül érkezhet meg a települések számlájára, és az összegből levonják majd a korábbi gyorssegélyt.
Bár a kormányzati tevékenységnek nincs köze a bankcsődökhöz, az önkormányzatok működése, az alapfeladatok ellátásának kötelezettsége szükségessé tette, hogy az állam beavatkozzon – idézet az MTI Pogácsás Tibort, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárát. Vis maior esetekben az állam biztosítja a szükséges forrásokat az önkormányzati fejezeti tartalékból. Nem kapnak azonban most az állami pénzből az önkormányzati társulások, amelyeknek 584 millió forintjuk ragadt a bankokban, esetükben tovább vizsgálódnak, és elképzelhető egy harmadik kormánydöntés is – mondta Tállai. Arra a kérdésre, mi lesz azon önkormányzatokkal, amelyek a Quaestor miatt kerültek nehéz helyzetbe, Tállai azt válaszolta, másképp gondolkodnak azokról a forrásokról, amelyek egy bankszámlán vannak, és a működést biztosítják, mint amelyeket befektetésként helyeznek el hozamtermelés céljával. A lehetséges kártalanításról később lesz döntés. Egy korábbi kormányzati közlés szerint a Quaestornál összesen 10 önkormányzatnak volt 8 milliárd forintnyi megtakarítása, a Hungária Értékpapírnál négy település tartott 2 milliárd forintot, míg a Buda-Cashnél nyolc önkormányzatnak ragadt bent 800 milliója.
Közben az Országgyűlés költségvetési bizottsága mellett alakult egy parlamenti albizottság a brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál, így a Buda-Cashnél, a Quaestornál, és a Hungária Értékpapír Zrt.-nél visszaélésekhez vezető intézkedések feltárására.
Az albizottság elnöke, a fideszes Szűcs Lajos kifejtette: az utóbbi 15-20 évet vizsgálnák, például azt, hogy miért kellett 2010 előtt fellazítani a pénzügyi vállalkozások ellenőrzését, és ebben milyen felelőssége volt a Bajnai-kormánynak, vagy hogy milyen személyi összefüggések voltak a botrányokban érintett cégek és a Gyurcsány-Bajnai kormány tisztségviselői között.
