Magas árak miatt lépett Brüsszel

A valós ár ötszöröséért beszerzett munkagép, ugyanazért a munkáért hússzoros bér. Ilyen kifogások miatt függesztette fel az Európai Bizottság a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) három tengelyéből származó támogatások kifizetését – derül ki a bizottság április 10-i keltezésű, tegnap kiszivárgott határozatából. A tavaly májusi audit során egy présgépnél például az uniós ellenőrök 45 ezer eurós piaci árat állapítottak meg, miközben a támogatott projekt költségvetésében 208 ezer euró szerepelt. A magyar fél ezt decemberben azzal indokolta, hogy az árat nem az adott típus piaci árával, hanem a versenytársak hasonló gépeinek árával vetette össze, ott pedig találtak 200 ezer eurót meghaladó összeget is. A bizottsági ellenőrök erre még egyszer utánanéztek, és úgy találták, a támogatott gép 47 080 euróért vásárolható meg.

A hasonló példák fényében érthető, miért függesztette fel a 708 milliárd forint keretösszegű támogatásokat a bizottság. A kiadásokkal kapcsolatos, nem meggyőző érvek mellett ehhez az is kellett, hogy Magyarország egyetlen „tervezett vagy meghozott korrekciós intézkedést sem ismertetett” az audit után rendelkezésre álló időszakban. Vita van a kormány a bizottság között arról is, hogy az ilyenkor szokásos korrekció – a már kifizetett összegeket elvonják, ám azokból más, szabályosnak ítélt pályázatokat finanszírozni lehet – mértéke mekkora legyen. Amíg Magyarország 2 százalékos átalánykorrekciót javasolt, Brüsszel, tekintettel a feltárt szabálytalanságok súlyosságára, legalább 5 százalékot tartana megfelelőnek.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán igyekezett hangsúlyozni, hogy egy 2007 óta működő gyakorlatról van szó, az ellenőrzés azonban csak a 2010-es kormányváltás után kiírt – többnyire 2012–2013-as – pályázatokról szólt. A 42 ezer projekt közül 53-at auditáltak, a 44 milliárd forintból támogatott fejlesztések közül hatot találtak szabálytalannak – közölte tegnap a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János elmondta: 150 milliárd forintnyi kifizetés van felfüggesztve az innovációs, gazdaságfejlesztési, illetve üzleti infrastruktúra fejlesztését célzó programokban. A bizottsági dokumentumból egyébként kiderül, hogy az auditok óta nem érkezik pénz Brüsszelből ezekre a projektekre: a július 23-án és a szeptember 15-én benyújtott kifizetési kérelmeket is megszakították. Ez a számlák kifizetésére rendelkezésre álló idő megszakítását jelenti, vagyis megállítják az órát, amíg a szabálytalanságokat ki nem küszöbölik. A felfüggesztés már az adott programok alá tartozó időszaki kifizetések leállítását jelenti. Ha nem sikerül megállapodniuk a feleknek, végső esetben az sem kizárt, hogy a bizottság „részben vagy egészben megszünteti” a programhoz az uniós strukturális alapból nyújtott hozzájárulást – derül ki a határozatból.

M4: nem várható per

Az Európai Bizottság segítségét kéri a kormány, hogy kiderüljön, vizsgálódott-e az EU csalás elleni hivatala, az OLAF az M4-es autópálya ügyében – közölte Lázár János. Az auditról egy levélből értesültek, de nem tudják, lezárult-e már. A sztráda Abony–Fegyvernek szakaszának építését a napokban állította le a kormány, miután kiderült: az EU túlárazás miatt nem támogatja. Lázár jelezte: a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-től kapott információi szerint az érintett cégek nem perelnek.