BUX 43,888.02
+0.97%
BUMIX 3,783.8
-0.46%
CETOP20 1,824.74
0.00%
OTP 9,148
+2.44%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
-0.49%
ZWACK 17,400
0.00%
0.00%
ANY 1,560
+1.30%
RABA 1,125
-0.88%
-0.50%
0.00%
-0.66%
0.00%
-1.82%
0.00%
-0.37%
0.00%
-0.18%
OTT1 149.2
0.00%
-1.33%
MOL 2,930
+1.03%
+0.52%
ALTEO 2,760
-0.72%
0.00%
+0.23%
0.00%
0.00%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.68%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
+2.54%
-2.38%
0.00%
-0.77%
+5.71%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,490
0.00%
0.00%
NAP 1,192
-3.09%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Most gyorsult csak fel a magyarok elvándorlása

Tavaly minimum 31500 magyar állampolgár távozott legalább egy évre külföldre, majdnem másfélszer annyi, mint egy évvel korábban, és csaknem hat és félszer annyi, mint 2009-ben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

A délkelet-európai országok migrációját kutató SEEMIG-projekt alapján 2013 elején 350 ezerre tették a kutatók azoknak a magyaroknak a számát, akik 1989 után, a rendszerváltás követően hagyták el az országot, és legalább egy-másfél évet külföldön éltek. Az Eurostat adatbázisa, valamint az abban nem szereplő, de kiemelten fontos célországok (Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság) statisztikái alapján pedig mintegy 277 ezer főre becsülték azoknak a magyaroknak a számát, akik európai országokban bejelentetten tartózkodtak 2013-ban.

Azoknak a magyaroknak a számát, akik 2013-ban mentek távoztak tartósan külföldre, 21580-ra tették az egészségbiztosítási és egyéb nyilvántartások alapján. Ehhez képest nőtt 2014-ben 46 százalékkal, 31500-ra az emigránsok száma. Maguk a KSH munkatársai is rámutatnak, hogy a hazai nyilvántartási rendszerek alapján összeállított adatok a bejelentések esetleges elmulasztása miatt meglehetősen alulbecsültek. Ezt igazolják, hogy a fogadó országok vándorlási adataiból nyert adatok jóval meghaladják a hazai nyilvántartások adatait. A magyarországi kivándorlás utóbbi években tapasztalható növekedését ezek is alátámasztják.

A KSH kutatói továbbra is úgy látják, hogy külföldre túlnyomórészt a fiatalabbak mennek: az emigráns magyarok 44 százaléka 30 év alatti, 77 százaléka pedig még nincs 40 éves. A kivándorlók többsége, 54 százaléka férfi, közel kétharmaduk nőtlen. A legvonzóbb tartózkodási hely a kivándorlók számára még mindig Németország, az Egyesült Királyság, illetve Ausztria.

A KSH-éval azonos következtetésre jutott vizsgálatában Hárs Ágnes, a Kopint–TÁRKI vezető kutatója. Fenntartotta azt a korábban a VG-nek is hangoztatott véleményét, amely szerint pillanatnyilag nincs gazdasági racionalitása annak, hogy belátható időn belül megálljon, vagy akár csak lassuljon a magyarországi munkaerő-migráció. Sem a magyar gazdaság, sem a szociális ellátórendszer, sem a közhangulat nem elegendően vonzó, amit felerősít az oktatáspolitika is, így még a felsőoktatási képzés előtt állók kivándorlása is felgyorsulhatott – mondta.

Ez utóbbit megerősíti az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszékének tanszékvezetőjének a 444.hu-nak adott interjúja is, amelyben Pete Péter saját tapasztalatuk alapján azt állítja: az elmúlt években látványosan csökkent a magyar felsőoktatásba felvételiző fiatalok száma, miközben a gimnazisták 50-60 százaléka külföldi főiskolák, egyetemek irányába kacsintgat. „Néhány gimnáziumban, például a Fazekasban a közgazdaság iránt érdeklődő diákok 95 százaléka külföldi egyetemre adta be a jelentkezését” – mondta, amihez az is hozzájárult, hogy a kormány tandíjassá tette a hazai közgazdászképzést, mondván, hogy a közgazdászok úgyis sokat keresnek.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek