„Nyugdíjszabadság” az Egyesült Királyságban

Reform Komoly hatással lehet a befektetési és az ingatlanpiacra az Egyesült Királyságban a most hétfőn életbe lépett nyugdíjreform, amelynek keretében egyszerre nagyobb összeghez juthatnak hozzá a munkavállalók. A tavaly márciusban, George Osborne pénzügyminiszter által bejelentett változások első körben azokat érintik, akik olyan vállalati nyugdíjrendszer tagjai, ahol fix összeget fizet be egy nyugdíjpénztárba mind a munkaadó, mind a munkavállaló, mind pedig – adókedvezmény formájában – az állam. A pénztár által befektetett összegből eddig 25 százalékot lehetett egy összegben adómentesen felvenni nyugdíjba vonuláskor, a többit a nyugdíjas vagy újra befektette, és annak a jövedelmét vehette fel havonta (ez értelemszerűen változott), vagy pedig fix összegű járadékot vásárolt belőle (ami viszont nem feltétlenül tartott ki élete végéig).

Mostantól az ilyen pénztárak tagjai 55. születésnapjuk után akár a teljes felhalmozott összeget felvehetik, és nem kötelesek se életjáradékot vásárolni, se újra befektetni. (A nyugdíjkorhatár most a férfiaknak 65, a nőknek 60 év, de jövő áprilistól 63 évre emelkedik). Az adómentesség továbbra is csak az összeg 25 százalékára vonatkozik, az efölötti rész a személyi jövedelemadó kulcsaival adózik (20, 40, illetve 45 százalék). A változás nem vonatkozik az olyan vállalati nyugdíjrendszerekre, amelyekben munkavállaló a szolgálati idő és a fizetés alapján kap juttatást – továbbra is csak a felgyűlt összeg 25 százalékát lehet adómentesen felvenni –, de az aktív dolgozók dönthetnek úgy, hogy átlépnek a másik fajtába. A munkahelyi nyugdíjrendszer eddig is létezett a legtöbb munkaadónál, de ez a reform kötelezővé is teszi a bevezetését olyan munkavállalóknál, akik elmúltak 22 évesek, évente több mint 10 ezer fontot keresnek, és az Egyesült Királyság területén dolgoznak. Emellett továbbra is van állami alapnyugdíj, ez ma maximum heti 115,95 font; az egy év múlva életbe lépő új állami nyugdíjrendszerben minimum heti 148,40 font lesz.

Ha minden érintett kivenné a rendszerből a brit sajtó kifejezésével a „nyugdíjszabadság napján” hozzáférhetővé tett összeget, akkor a pénzügyminisztérium becslése szerint 140 milliárd font kerülne azonnal hozzájuk, ha pedig azok is csatlakoznak, akik most a szolgálati idő és a fizetés alapján kapnának nyugdíjat – és elmúltak 55 évesek –, akkor ez 350 milliárdra menne fel, ami nagyjából az éves brit GDP ötöde. Érthető, hogy a média szerint ugrásra készen állnak a befektetési ötletekkel egyes pénzügyi tanácsadók, ingatlancégek, de még az utazási irodák vagy az idősebbeknek szóló luxuscikkek forgalmazói is. Készült azonban az állam is: a munka- és nyugdíjügyi minisztérium irodáinál és az állampolgári tanácsadó irodákban alkalmazottak százait képezték ki tanácsadásra, nehogy végül esetleg csalóknál landoljon az a pénz, amely akár a gazdaságnak is lökést adhatna.