Rossz előjel Kínából

Két meglepetés is érhette tegnap azokat, akik Kína gazdaságát figyelik: először a külkereskedelem friss adatai, amelyek jócskán elmaradtak az elemzői várakozásoktól. Az export márciusban 15 százalékkal esett vissza 2014 hasonló időszakához képest, az import pedig 12,7 százalékos csökkenést mutatott – elemzők közel tízszázalékos emelkedést vártak a kivitelnél és 12 százalékos csökkenést a behozatalnál. A külkereskedelmi többlet a februári 60,6 milliárd dollárról 2,93 milliárd dollárra olvadt, szemben a 40,1 milliárd dolláros várakozással. Az exportőrök fő problémája a vártnál kisebb belső keresleten és az exportpiacok gyengélkedésén túl az erős jüan – derül ki egy a kínai vámhatóság által ismertetett felmérésből, amely ellentmond azoknak a korábbi véleményeknek, hogy a kínai deviza erősödése nem hat rosszul a gazdaságra.

A másik meglepetés pozitív: az ázsiai tőzsdék a negatív adatok ellenére is emelkedéssel nyitottak. A viszonylagos optimizmust magyarázhatja az, hogy a külkereskedelmi adatok nem az összeomlást jelzik, inkább azt, mennyire volatilis ez a szám: februárban még 48,3 százalékos volt az export növekedése és 20 százalékkal csökkent az import.

Az első negyedéves adatok pedig messze nem kedvezőtlenek: a kivitel az év első három hónapjában 4,7 százalékkal növekedett – 2014-ben ugyanekkor 3,4 százalékos volt a visszaesés. (Az importnál a negyedéves eredmény 17,6 százalékkal volt rosszabb a tavalyinál, egy évvel korábban még 1,6 százalékos bővülést regisztráltak.)

A „kemény landolás” elkerülésén túl sok ok azonban nincs a derűlátásra: az adat elemzők szerint biztos jele annak, hogy holnap a korábbiaknál gyengébb növekedési adatot közöl az első negyedévre a kínai statisztikai hivatal. A The Wall Street Journal azt sem tartja kizártnak, hogy 2015-ben még a kormány által kitűzött „hét százalék körüli” növekedési célt sem sikerül teljesíteni – hasonló történt tavaly is, amikor a 7,5 százalékos várakozást alulmúlva 7,4 százalékkal növekedett a GDP.

A kihívás tehát adott, az azonban kérdés, milyen módszerrel igyekszik a pekingi vezetés fenntartható mederbe terelni a növekedést. Az Új Kína hivatalos hírügynökség az elmúlt hónapokban elfogadott alapkamat-csökkentést, illetve a márciusi parlamenti ülésszakon elfogadott nagyberuházásokat emelte ki mint a gazdaságélénkítés eszközeit.

További megoldás a pénzintézetek szerepének erősítése – nem csak az olyan megaprojektek miatt, mint az új Selyemút –, ez ügyben is több fontos lépést tett Peking az elmúlt napokban. Egyfelől liberalizálják az értékpapírpiacot azzal, hogy egy-egy befektető a korábbi egy helyett akár húsz számlát is nyithat. Másfelől szorosabbra fogják a három fejlesztési bank felügyeletét, hogy az állam által szorgalmazott beruházások ne akadjanak el forráshiány miatt. A kormány vasárnap arra szólította fel a három intézményt, vegyék ki a részüket a növekedés erősítésében. Az export–import bank (Chexim) ezen belül is kiemelt feladatot kaphat, elsősorban az exportcélú magánberuházások segítésével, erre Vang Jang miniszterelnök-helyettes utasította az intézményt még a hónap elején – emlékeztet a Reuters. Az is elképzelhető, hogy az első negyedévi növekedési adatok ismeretében Peking újabb lépésekről dönt.

Rosszabb prognózis

Rontotta a kelet-ázsiai gazdaságok növekedési kilátásait a Világbank. A washingtoni székhelyű szervezet tegnap közölt prognózisa szerint 2015-re és 2016-ra is 6,7 százalékos GDP-növekedést vár a térségben; korábban 6,9, illetve 6,8 százalékot reméltek a tavalyi, 6,9 százalékos bővülés után. A módosítást elsősorban a kínai gazdaság lassulásával magyarázzák, igaz, még mindig 7 százalék fölötti, 7,1 százalékos növekedést jósolnak. Viszonylagos optimizmusukat a pekingi kormány célzott növekedési programjaival magyarázzák. Rendkívüli kockázatnak tartják ugyanakkor a világgazdasági kereslet pangását, különösen az euróövezet és Japán gazdasági nehézségeit.