Alig maradt olyan közgazdász, akire hallgat a kormány

Orbán Viktor és a Fidesz számíthatott a jobboldalhoz köthető közgazdászokra akkor, amikor bírálni lehetett a szocialisták gazdaságpolitikáját 2002 és 2010 között. A szakértők pedig számíthattak arra, hogy véleményükre az új kabinet megalakulása után, miniszterelnökként is kíváncsi lesz Orbán, de sokaknak csalódniuk kellett. Amikor még a Bajnai Gordon által összeállított 2010-es büdzsét kellett támadni, akkor a közgazdászok és professzorok kritikái jól jöttek, amelyeknek farvizén evezve a Fidesz elnöke is támadni tudta Bajnait.

Még 2009 novemberében 29, a jobboldalhoz közel álló közgazdász írt egy nyílt levelet, amely szerint a Bajnai-kormány költségvetése „ugyanúgy rossz irányba viszi a magyar gazdaságot, mint a Gyurcsány-kormány által készített trükkös költségvetések”. Egyben felszólították az Országgyűlés képviselőit arra, hogy ne szavazzák meg a büdzsét. Ez egyébként IMF-programországként igencsak kockázatos lett volna.

Az aláírók között volt Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere és az MNB egykori elnöke, Bod Péter Ákos, az Antall-kormány ipari minisztere, a jegybank korábbi vezetője, Mellár Tamás, aki a Központi Statisztikai Hivatalt vezette az első Orbán-kormány időszakában, és Szász Károly, aki ugyanekkor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét irányította. A sorban ott volt például Adamecz Péter, Arnold Mihály, Töröcskei István, Heim Péter, Szapáry György, és Auth Henrik is.

A kétharmados győzelem után azonban nem az történt, amit sokan vártak. Voltak, akiknek a szakértelmére nem számított Orbán Viktor, mások pedig nem értettek egyet a kormányváltás után szinte azonnal elkezdődő unortodox gazdaságpolitika több elemével, így a partvonalra szorultak. Az új kormányzat nem tűrte a kritikát: csak azoknak termett babér, akik egyetértettek, vagy legalábbis nem kritizálták az új irányt.

Szász Károly például hamar visszaülhetett a PSZÁF elnöki székébe, Heim Péter pedig a Századvég Gazdaságkutató vezetésével maradt közel a kormányhoz, hiszen ez a cég a kabinet gazdasági agytrösztje. Szapáry György is jól tette, hogy távol maradt azoktól a köröktől, amelyek bírálták Orbán Viktort és Matolcsy György gazdasági minisztert, hiszen 2011-től Magyarország washingtoni nagykövete lett. Töröcskei Istvánnál nem volt kérdés, hogy komoly feladatokat kap, hiszen a Fidesz az ínségesebb időkben is számíthatott rá, így 2010 után a Mavir igazgatóságának elnöke és a Mol felügyelőbizottságának tagja lett, megalapította az azóta csődbe ment Széchenyi Bankot, és egy ideig az Államadósság Kezelő Központot is vezette.

Nem mindenki maradt azonban közel a jobboldalhoz. Csak azoknak a véleménye volt fontos, akik a befektetői környezetre és a gazdasági növekedésre negatívan ható intézkedéseket (például: bankadó, válságadók, államosítások) még védelmükbe is vették.

Nem tett így Bod Péter Ákos, aki az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági főtanácsadója volt. A 2006-os országgyűlési választások két fordulója között Orbán Viktor még őt ajánlotta az MDF-nek közös miniszterelnök-jelöltnek, 2010 után azonban a közgazdász nem értett egyet az unortodox gazdaságpolitikával. A Budapesti Corvinus Egyetem professzora 2012-ben azt mondta, hogy az unortodoxia megbukott, ami Matolcsy György gazdasági miniszterségéhez köthető. Nem csoda, hogy a szakmai körökben nagy elismerésnek örvendő egyetemi tanárt Matolcsy – aki már két éve a Magyar Nemzeti Bank elnöke – rendszeresen támadja.

Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere és egyben a miniszterelnök hosszú ideig egyik hű szövetségese először nem kapott kormányzati feladatot, pedig ő volt az egyik leghevesebb kritikusa Bajnaiéknak. Igaz, kinevezték az MNB felügyelőbizottsági elnökének, és 2011-ben megbízták a Költségvetési Tanács elnöki tisztségével, ám 2012 elején fel is állt a székéből. Járai lemondása előtt aggályokat fogalmazott meg a 2012-es költségvetésről, a Világgazdaság konferenciáján pedig arról beszélt, hogy sokáig fog tartani, amíg Magyarország egy gyorsabb növekedési pályára áll. „Nem lesz olyan gyors növekedés, amiről korábban álmodtunk” – jelentette ki. Ezzel Járai azon közgazdászok közé került, akik már nyílt színen sem rejtették véka alá, hogy nincsenek megelégedve a kormány politikájával.

A cikk teljes terjedelemben a Top 101 Legbefolyásosabb üzleti döntéshozó című kiadványban olvasható, amelyet a Világgazdaság és a Marketing & Media magazin közösen adott ki. Az összeállítás azokat a személyeket rangsorolja, akiket 2015-ben a szakmai zsűri a magyarországi üzleti világ legbefolyásosabbjai közé választott.