Az ipar húzta a gazdaságot

Az ipari termelés bővülése nagymértékben segített abban, hogy 3,4 százalékkal nőjön a bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben, így minimálisan gyorsabban növekedett a gazdaság, mint ahogy az elemzők várták, de megegyezett a Nemzetgazdasági Minisztérium prognózisával. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta: „kicsit optimistábbak voltunk, mint a jegybank és a piaci elemzők, de a várakozásunk igazolódott a mai számmal”.

Az elmúlt napokban kedvező makrogazdasági adatok érkeztek, amelyek arra utaltak, hogy nem veszítette el lendületét a gazdaság. Márciusban felgyorsult az ipari termelés és az építőipar bővülése is. Előbbit az autógyártás, az élelmiszeripar és az elektronika hajtotta, az építőipar bővülését pedig az uniós forrásokból megvalósuló út- és vasútépítések, valamint a közműfejlesztések támogatták.

Elemzők felvetették, hogy az ipari termelés dinamikus, 8 százalékos növekedésétől elmaradhat a hozzáadott érték bővülése, ettől azonban úgy tűnik, hogy nem kell igazán tartani. Lehet, hogy ennél kissé alacsonyabb a GDP-növekedéshez való hozzájárulás, de az elmúlt negyedévben olyan ágazatok húzták a termelést, ahol nagy a hozzáadott érték.

Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője szerint a szállítás és a szolgáltató ágazatok – kivéve a pénzügyi szolgáltatásokat – is jól teljesítettek az első negyedévben. Egyelőre az ingatlanügyletek még vélhetően nem kaphattak lendületet, hiszen az új lakásépítések száma továbbra is rendkívül alacsony. Az első három hónapban kevesebb mint 1600 lakás épült, ami 7 százalékos visszaesés éves alapon. Az első negyedévben azonban jelentősen nőtt a szálláshelyek vendégforgalma, ami arra utal, a háztartások reáljövedelme növekszik.

Felhasználási oldalról a lakossági fogyasztás lehetett a növekedés motorja. A kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben minden hónapban 6 százalék feletti növekedést mutatott, ám ebben nem csak a forgalom bővülése, hanem az online kasszák okozta fehéredési hatás is szerepet játszhatott. Vagyis részben arról van szó, hogy a forgalom egy része láthatóvá vált. Ez azonban elméletileg nem jelenik meg a GDP-ben, hiszen a kibocsátásba a gazdaság nem látható részét, vagyis feketegazdaságot is beleszámítják. Ezzel együtt a fogyasztás bővülése meghatározó lehet a növekedésben, a külkereskedelmi adatok pedig arra utalnak, hogy a nettó export is segíti a növekedést.

Varga Mihály kiemelte, az adatok megerősítik, hogy az idei évben 3 százalék felett maradhat a gazdasági növekedése a tavalyi 3,6 után. A foglalkoztatás bővülésével jár együtt a gazdaság növekedése, az első negyedévben 80 ezerrel többen dolgoznak az előző év azonos időszakához képest, ami nem a közfoglalkoztatásnak köszönhető – mondta a miniszter.

Voltak olyan szakértők, akik 4 százalékhoz közeli gazdasági növekedést vártak az első negyedévben, ennyire azonban nem volt erős a dinamika. Éppen ezért egyelőre nem valószínű, hogy az év egészében a tavalyival megegyező mértékben nő a GDP. Ehhez az kellene, hogy az év hátralévő részében a korábbiaknál is nagyobb lendületet vegyen a gazdaság.

A következő hónapokban is a fogyasztás hajthatja elsősorban a gazdaság növekedését, amit a banki elszámolás is támogathat, de az élénkülő külső kereslet miatt a nettó export is hozzájárulhat a GDP bővüléséhez. A külkereskedelmi többlet az első negyedévben közel 2,5 milliárd eurós, ami 500 millióval több, mint egy évvel korábban volt. A belső kereslet növekedését támogathatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank kiterjeszti a növekedési hitelprogramot a kockázatosabb vállalatokra is.

A következő negyedévekben is tartósan magas növekedésre számít a Nemzetgazdasági Minisztérium. Várakozásuk szerint a növekedést a kedvező külső kereslet, az erősödő bizalom, az alacsony inflációs környezet és a javuló munkaerő-piaci helyzet támogathatja. Néhány elemző azt is várja, hogy a devizahitelek törlesztőrészletével kapcsolatos bizonytalanság megszűnése miatt bátrabbá válhatnak a háztartások és pótolhatják a válság óta elhalasztott fogyasztásukat.

Lassabb negyedéves tempó

Ugyan a nyers adatok alapján fennmaradt a gazdaság lendülete, hiszen a tavalyi negyedik negyedéves 3,4 százalékos növekedéssel megegyező mértékben bővült a gazdaság az első negyedévben, a többi adat lassulást mutat. A naptárhatástól megtisztított és szezonálisan kiigazított adatok alapján 3,1 százalékra lassult a növekedés éves üteme a 2014 utolsó negyedévében mért 3,3-ról. Az előző három hónaphoz viszonyítva 0,6 százalékkal nőtt a GDP, ami lassabb bővülést jelent az október és december között mért 0,9-hez képest. Van azonban egy jó hír is: a tavalyi második negyedéves adatot 4,1 százalékra módosította a KSH a korábban mért 3,9-ről, ami nyolcéves rekord.