Brüsszel nagyobb erőfeszítésekre buzdít ajánlásaiban

ajánlások További erőfeszítésekre sarkallja a növekedés érdekében az Európai Bizottság a tagállamokat a gazdaságpolitikai ajánlásokban. A költségvetési politikák koordinálására életre hívott európai szemesztert lezáró értékelés ezúttal elsősorban a beruházások élénkítésére, a szerkezeti reformokra végrehajtására, a költségvetési felelősségre, illetve a foglalkoztatáspolitikára és a szociális védelemre koncentrált. Ezt azzal magyarázták, hogy a Jean-Claude Juncker vezette testület számára ezek a fő meghatározói a célként kitűzött munkahelyteremtésnek és bővülésnek.

Az ajánlások részeként a túlzottdeficit-eljárás lezárását javasolta Lengyelország és Málta esetében az Európai Bizottság. A lengyelek ugyan nem tudták tavaly az elvárt 3 százalékos szint alá csökkenteni az államháztartási hiányt, elérték viszont, hogy az 1999-ben bevezetett – és 2013-ban részben visszavont – nyugdíjreform költségvetésre gyakorolt hatását elismerje Brüsszel. Így a deficit elfogadható szintre került, erre az évre pedig 2,7 százalékos hiányt prognosztizálnak. Máltának tavaly 2,1 százalékra csökkentette a hiányt, ami idén és jövőre is 3 százalékos lehet, a szigetország ugyanakkor az elvárt, a GDP 60 százalékát kitevő szint alá tudta leszorítani az államadósságot, ezt értékelte a bizottság.

Bírálta ugyanakkor ajánlásában a bizottság Nagy-Britanniát, mivel a szigetország az elvártnál lassabban tudja leszorítani a deficitet. Ezért azt javasolják, London kapjon további két évet még a 3 százalékos hiány elérésére. Franciaország esetében kiemelték: Párizsnak június 10-ig kell egy programot bemutatnia arról, milyen intézkedésekkel tervezi letörni a hiányt a 2017-es határidőre. Finnországnál fennáll a kockázat, hogy Brüsszel túlzottdeficit-eljárás elindítását javasolja – derül ki a Helsinkinek szánt ajánlásból. Horvátország egyelőre megúszta a legszigorúbb ellenőrzést, ez részben köszönhető annak, hogy kilábalt az ország a recesszióból.