Inkább differenciáltan mérsékelné a bankadót az MNB

A bankoknak érezniük kell, hogy a bankadó csökkentésének értelemszerűen együtt kell járnia a hitelezés növekedésével, az pedig fontos kérdés, hogy a bankoktól ezt milyen formában lehet a legoptimálisabban kikényszeríteni. A kormány fog majd arról dönteni, hogy ennek jogszabályi környezetét meg kell-e teremteni – mondta tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Kossuth Rádióban. Februárban az EBRD-vel arról állapodott meg a kormány, hogy a hitelezés élénkítése érdekében csökkenti a közterhet. Az adóalap a 2009-es helyett a 2014-es mérlegfőösszeg lesz, a mértéke pedig 2016-tól 0,31 százalékára, 2017-től 2018 végéig pedig 0,21 százalékára csökken. Ez a lépés jövőre 60 milliárd forintot, a 2017-től további 20-22 milliárd forintot hagy a bankszektorban.

A jegybank szerint viszont nem lenne szerencsés, ha egységesen csökkenne minden hitelintézetnél az adóteher. Ha a bankadó alapja a 2009-es helyett a 2014-es mérlegfőösszeg lesz, éppen azok a bankok fognak rosszabbul járni, amelyek növelték a hitelezési aktivitásukat az elmúlt években – mondta a Napi Gazdaságnak Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója. A szakember szerint azoknak a pénzügyi intézményeknek kellene nagyobb kedvezményt adni, amelyek fokozták vagy fokozni fogják a vállalati hitelezést. Az Erste például vállalta ezt, amikor aláírták a megállapodást az EBDR-vel, a többi bank viszont még nem nyilatkozott a terveiről.

A jegybank ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: nem csak azért csökkenhetett egy bank mérlegfőösszege, mert visszafogta a vállalati hitelezést, a portfólió-tisztítás, például bedőlt projekthitelek eladása vagy leírása és a lakossági devizahitelek törlesztése is ilyen hatással járt. Mindez egészségesebb mérlegszerkezetet eredményezett, így az ilyen bankok jogosan érvényesíthetik az adócsökkentést. Nagy szerint visszamenőlegesen és a jövőre nézve is végig kell gondolni, melyek azok a bankok, amelyek aktívabban hiteleznek, és többet tesznek a portfólióik egészségesebbé tételéért, fontos, hogy ezek gyorsabb adócsökkentésben részesüljenek.

Nem először esik szó arról, hogy az EBDR-vel kötött szándéknyilatkozattal szemben a kormány a bankadó csökkentését nem feltétel nélkül vállalná, hanem a hitelezés növekedéséhez kötné. Orbán Viktor miniszterelnök is tett erre utalást áprilisban. A kormányfő szerint legalább 7-8 százalékkal kellene fokozni a hitelezést a 3 százalékos gazdasági növekedéshez. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont később leszögezte: a magyar kormány be fogja tartani a megállapodást, nem lesz olyan szabály, hogy a bankoknak növelniük kell ehhez a hitelezést. Kizárólag tárgyalásos úton egyeztetnek arról a pénzügyi intézményekkel, hogyan lehetne fokozni a kihelyezéseket – közölte. A kormány egyébként azt is vállalta, egyeztetés nélkül nem rak újabb terheket a bankszektor vállára, a Quaestor-kötvényesek kártalanítása viszont a jegybank szerint is évente 20 milliárd forintos nagyságrendű kiadást jelent az ágazatnak, vagyis a jövő évi bankadó-csökkentés akár harmadát is elviheti.