Maradt még esélye Görögországnak

Közös közleményben cáfolta tegnap délután a Görögországgal tárgyaló brüsszeli csoport, vagyis az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azokat a görög részről érkező híreszteléseket, hogy azért nem haladnak előre az egyeztetések, mert ők maguk sem értenek egyet abban, mit várnak el Athéntől. A csoport tagjainak ugyanaz a célja: segíteni Görögországot, hogy elérje a pénzügyi stabilitást és a növekedést és mindhárom szervezet keményen dolgozik azon, hogy konkrét előrehaladást érjenek el május 11-én – szögezi le a háromsoros közlemény. Athén hitelezői ezek szerint nem zárták még ki, hogy az eurózóna pénzügyminisztereinek (Eurogroup) tanácskozásán születik valami eredmény, holott az Eurogroup elnöke, Jeroen Dijsselboom nem sokkal előttük úgy nyilatkozott, hogy még sok kérdést meg kell oldani és nem lesz megállapodás hétfőn.

A hitelezők arra a sajtónak kiszivárogtatott görög kormányzati feljegyzésre reagáltak, amely szerint az EU és az IMF közti ellentétek dúlnak. A Valutaalap a reformokhoz ragaszkodik, mindenekelőtt a nyugdíjrendszer és a munkaerőpiac terén, rugalmasabban kezelné viszont az elvárt elsődleges többlet kérdését, a bizottság azonban ez utóbbinál húzta meg a vonalat, miközben megengedőbb a reformok terén. Az IMF és az EU közti széthúzás kárára van Görögországnak – állította a feljegyzés –, miattuk nincs még kész az a csomag, amely magában foglalná, hogy Görögország miben is egyezik meg hitelezőivel. Amint ez megvan – így a dokumentum –, Athén arról is tárgyalni akar, hogy miként térne vissza a piaci finanszírozáshoz már júniustól.

Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap ugyanazokat a dolgokat kéri Görögországtól 2010 óta – reagált egy meg nem nevezett uniós illetékes a Greek Reporter portálnak –, és nem a brüsszeli csoporton belül nincs egyetértés, hanem közte és Görögország között. Még mindig Athénon a sor, hogy előálljon a reformintézkedések listájával, ezekről azonban eddig csak részinformációk láttak napvilágot, az elvárt szerkezeti reformokról – beleértve az adórendszer és a közigazgatás átalakítását – nem sok szó esett.

A tárgyalásokban bízókat erősítette ugyanakkor, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Alekszisz Ciprasz görög kormányfő is kiadott tegnap egy közös nyilatkozatot, összefoglalva telefonbeszélgetésüket, amelyben már olyan témákat is említenek, mint a nyugdíjrendszer, a bérek, a munkaerő-piaci intézmények, a kollektív szerződések rendszere. Az nem derült ki, hogy mire is jutottak, de annyi legalább igen, hogy nincsenek holtponton a tárgyalások.

Mindezek a nyilatkozatok úgy születtek, hogy nem lehetett tudni, miként dönt az EKB kormányzótanácsa tegnapi ülésén a Görögország finanszírozásához létfontosságú rendkívüli likviditási támogatás (ELA) ügyében. A záróközleményt lapzártánk utánra ígérték, annyi azonban kiszivárgott, hogy a csapot nem zárták el, és a keretet megemelték 2 milliárd euróval (ez a legnagyobb összeg február óta, így már összesen 78,9 milliárd euróhoz juthatnak a görög bankok az ELA-ból). Az is kiderült, hogy az igazgatóság kedden megvitatta, szigorítsanak-e a fedezeti követelményeken – állítólag a kormányzótanács egyre több tagja szorgalmazza, hogy ezt még a május 11. előtt tegyék meg.

Athén mindenesetre igyekszik: tegnap teljesítette az IMF-fel szembeni 200 millió eurós kamatfizetési kötelezettségét; azt nem tudni, hogy a május 12-én esedékes 750 millió eurós törlesztésnek is megvan-e már a forrása. Mint korábban megírtuk, a kormány kötelezte a görög önkormányzatokat, valamint a regionális és állami szervezeteket, hogy utalják át készpénztartalékaikat a központi banknak, ettől mintegy 2,5 milliárd eurót vártak, amit részben törlesztésre használhatna fel az állam. Az önkormányzatok heves ellenállása miatt nem hivatalos értesülések szerint a jegybankba eddig beérkezett összeg elég távol van a célszámtól, Athén így várhatóan továbbra is egyszeri intézkedésekkel próbálja betömni a lyukakat.

A legfrissebb adatokból mindenesetre az is látszik – mutatta ki tegnap blogbejegyzésében a Financial Times brüsszeli irodáját vezető Peter Spiegel –, hogy a görög költségvetési kiadásokat erőteljesen megvágták (pontosabban valószínűleg elhalasztották), az adószedés hatékonyságát javították, így az első negyedévet a várt 0,1 milliárd helyett 1,6 milliárd euró elsődleges többlettel zárta a büdzsé. Ez azt jelenti, hogy Athén jobb eséllyel fenn tudja tartani az állam működését a megállapodásig. A görög kincstár is el tudta adni tegnap a tervezett 1, 138 milliárd eurónyi hathónapos kincstárjegyet – vélhetőleg azoknak a görög bankoknak, amelyek elsősorban erre használják az EKB-tól igénybe vehető likviditási támogatást.

Fizessenek a gazdagok!

Különadót készül kivetni a görög kormány az ország 500 leggazdagabb családjára – írta a Bild. A német bulvárlap közzétett egy listát azokról a reformokról, amelyeket Athén értesülése szerint az eurózóna pénzügyminiszterei elé terjesztett, ezek között szerepel a gazdagok extra megsarcolása mellett az is, hogy az évi 30 ezer eurónál többet keresőknek szolidaritási adót kellene fizetniük – ma az évi 26-32 ezer euró közti jövedelem adókulcsa 32 százalék–, a drága autókra, hajókra, úszómedencékre pedig luxusadót írnának elő. A lap úgy tudja, a pénzügyminisztérium új adóval terhelné meg a háromcsillagos vagy annál jobb szálláshelyeket is.