Magyar gazdaság

A magánpénztárakat elhagyók ismét kaphatnak bónuszt

Visszamenőleg, már idén január elsejétől adna régi-új kedvezményt a magánnyugdíjpénztárat otthagyóknak a kormányzat – akik a reálhozamot most átviszik egy önkéntes pénztárba, 20 százalékos állami bónuszt kapnak. A módosítások szerint az adóhitel még jobb üzlet lesz, mert a létszámnöveléssel kísért beruházás 19 százaléka akár végleges kedvezménnyé is válhat. Ezen kívül a BKV is kap külön kedvezményt az adósságkonszolidációjára.

Hivatalosan a Fidesz-frakció terjesztette elő a jövő évi adóváltoztatásokhoz szánt kormányzati módosításokat és kiegészítéseket a Költségvetési Bizottság tegnapi ülésén, amelyeket aztán a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatott is.

Ebben a javaslatban szerepel a bankaadó extra csökkentése: a normaszöveg szerint minden évben jár majd összesen 10 milliárd forint visszatérítés a hitelintézeteknek, amit aszerint osztanak szét köztük, hogy ki mennyivel vette ki a részét a vállalati hitelezés növeléséből. Az alap a bejelentésnek megfelelően 2009-es záró vállalati hitelállomány lesz, amit 2016-tól kezdődően „az adóévet megelőző második adóév” záró állományához (jövőre a 2014-eshez) viszonyítanak majd. Ha növekedés van, akkor annak 30 százaléka lehet a kedvezmény – persze a 10 milliárdos korlát figyelembevételével. Ez annyit jelent: jövőre az OTP nem kap visszatérítést, de utána van némi esélye, míg az FHB és a Budapest Bank esélyes a tízmilliárdos keret jelentősebb részét elvinni.

A kormányzat ezen kívül kiegészíti az adóhitel szabályait is: a gyors (egy év alatt ötszörösnél nagyobb) nyereségnövekedést elérő cégek, ha beruháznak és a létszámukat is növelik akár az adóhitel 70 százalékát is megtakaríthatják. A nemrég előterjesztett 2016-tól élő adóhitel azt jelenti, hogy a gyors nyereségnövekedésre jutó adót nem azonnal, hanem csak két év alatt részletben kell megfizetni – a most benyújtott kiegészítő szabály szerint viszont a halasztott adófizetést is csökkenteni lehet majd.

A képlet nem bonyolult: az adóhiteles időszakban (két év alatt) elkönyvelt beruházások 30 százaléka írható majd le, de további feltétel a létszámnövekedés is: egy új foglalkoztatott 10 millió forintot ér. Vagyis az a cég, amely az idei 100 milliós profitját 600 millióra emeli jövőre, dönthet majd úgy, hogy tízmillió adó befizetése mellett 59 milliót adóhitelként vesz igénybe. Ha beruház közel 220 millió forintot, akkor 41,3 milliót ebből nem is kell majd megfizetnie, feltéve, ha felvett öt embert.

A társasági adótörvényt ideiglenesen úgy módosítják ezenkívül, hogy BKV-nak ne kelljen azért nyereségadót fizetnie (már a 2015-ben sem), mert az állam átvállalta tőle az adósságát: az adózás előtti eredményt a cég csökkentheti majd az állam által elengedett vagy átvett kötelezettségeinek összegével.

Hasonló visszamenőleges módosításra a személyi jövedelemadónál is lesz példa: a kormányzat három ilyet is javasol. Egyrészt az őstermelői tevékenységek listájába vennék fel az energiaerdőket (pontosabban őstermelőként lehetne eladni az ezekből származó tűzifát, faforgácsot, fűrészport és fahulladékot), valamint a Nemzeti Tehetség Program keretében adott ösztöndíjat adómentes bevétellé nyilvánítanák, mégpedig már idén januári hatállyal. Hasonlóan visszamenőleg lehetne érvényesíthető a magánnyugdíjpénztárakból a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépőknek szánt kedvezmény.

Egyrészt – arra való hivatkozással, hogy ez így volt a visszalépés idején is – a reálhozamot (és a visszatérített pluszbefizetéseket) adómentes jövedelemmé nyilvánítanák. Másrészt azoknak, akik ezt az összeget nem felvennék, hanem önkéntes pénztári megtakarításként helyeznék el 20 százalékos, maximum 300 ezer forintos adókedvezményt is kínálnának. Vagyis: másfél millió forintos reálhozamig szép extrahozamot is adna az állam a visszalépőknek – ami igencsak vonzóvá teszi a mostanában elért, szép magánpénztári reálhozamok felvételét.

Hatan az ötszázból

Összesen hat képviselői módosító indítványt támogatott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tegnap délelőtt a költségvetési bizottság ülésén abból a több mint 550-ből, amelyek a jövő évi költségvetéshez érkeztek – mindet kormánypártiak nyújtották be. A mostani döntés nem jelent sokat, a kormány tegnapi ülése sok mindent felülírhatott, még a frakcióegyeztetés is hátravan, de mutatja, mely indítványoknak van biztos esélye. A 29 ma még élő kormánypárti módosító javaslatból az NGM elfogadni javasolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter átcsoportosítását: 6,3 milliárd forintot a Liget Projekttől az érintett múzeumokhoz helyeznek át. Támogatott Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnökének azon javaslata is, amely szerint 400 millió forintos állami támogatásban részesülne a debreceni repülőtér. A Tom Lantos Intézet 80 millióval kaphat többet , és juthat 490 millió forint a gárdonyi rendőrkapitányság felépítésére. Rétvári Bence igazságügyi államtitkár az I. világháborús megemlékezések folytatására szánt egymilliárd forintja is támogatást kapott, míg a Budapest a vizes világbajnokság előrehozása miatt megemelkedett jogdíjakra biztosítanak 552,6 millió forinttal többet.




n Csökken az szja 16-ról 15 százalékra

n A vágott sertéshús áfája 27 helyett 5 százalék lesz

n Csökken a bankadó

n Kedvezmény a szélessávú hálózatépítésre a vezetékadóból

n Megmarad a dohánycégek adója

n Háziorvosok iparűzési adómentességet kaphatnak

Kormányzati újdonságok

n Magánpénztárak elhagyói kedvezményt kapnak

n Bankadó kedvezmény a hitelezést növelőknek

n Adóhitel beruházás kedvezménnyel járhat

n Nemzeti tehetség program ösztöndíja adómentes

n Energiaerdő őstermelői tevékenység

Fideszes javaslatok

n Kedvezőbb bankadó-szabályok a lízingcégeknek

n Vezetékadó-kedvezmény már az idén a távközlési cégeknek

n Adómentes juttatás a fizikoterápia és a szűrővizsgálat -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek