A szakadék szélén Görögország
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMég egyszer megkísérlik ma az euróövezeti pénzügyminiszterek, majd este a tizenkilenc ország vezetői, hogy megoldást találjanak a görög válságra. Az ország hitelprogramja 30-án lejár, és ugyanekkor csaknem 1,6 milliárd eurót kellene átutalni az athéni államkasszából. Az elmúlt hetek állóháborújának visszatérő elemeként az athéni kormány a hétvégén jelezte: újabb javaslatcsomaggal készül. Alekszisz Ciprasz kormányfő Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel, Angela Merkel német kancellár pedig François Hollande francia elnökkel egyeztett telefonon, lapzártánk után pedig Brüsszelben már össze is ültek hitelezők képviselői. A görög miniszterelnöki hivatal közleménye szerint az új javaslat „minden fél számára egyaránt előnyös, és megoldást nyújt a problémára, nem elnapolja azt”. A Frankfuter Allgemeine Sonntagzeitung meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a kompromisszum a bizottsági elvárások teljesítésének fejében a mentőhitel szeptemberig tartó meghosszabbítása lenne.
A görögök azonban láthatóan semmit nem bíznak a politikusokra: az eddig is aggasztó méreteket öltő betétkivonás a helyi bankokból az utóbbi napokban felgyorsult. A csütörtöki sikertelen tárgyalási forduló napján egymilliárd eurót vettek ki, másnap pedig 1,2 milliárdot. Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának péntekre összehívott ülése előtt sokan már tudni vélték, hogy a jegybankárok a tőkekorlátozás bevezetésére is lépéseket tehetnek. A korlátozást elméletben a görög jegybank kérheti, és az athéni kormány engedélyezi (a parlament jóváhagyásával), de gyakorlatilag annyi is elég lett volna, ha az EKB leállítja a görög pénzintézetek likviditását segítő forrás (ELA) biztosítását. (A görög jegybanknak erre nincs eszköze, hiszen a valutaunióban nincs pénzkibocsátási jogosultsága.)
Az EKB végül a kisebbik rossz mellett döntött: további 1,8 milliárd euróval bővíti az ELA-t, amely ezzel már 85,9 milliárd euróra duzzadt. (Május közepéig a négy legnagyobb görög bank több mint 110 milliárd eurós segítséget kapott az EKB-tól – idézte a KBW becslését a Financial Times –, ebből 75 milliárdot az ELA forrásaiból.) Ezt követően a görög kormány jelezte: hétfőn is kinyitnak a bankok, amelyeknek a helyzete szilárd, a betétek is biztonságban vannak.
Más kérdés, meddig: a Moody’s értékelése szerint belátható időn belül 51 százalékos lesz a tőkekorlátozás bevezetésének kockázata. A hitelminősítő május elején a törlesztési csőd valós lehetőségére utaló Caa2 szintre vágta le Görögország besorolását, két héttel később pedig a görög bankok értékeléséhez negatív kilátást rendelt, utalva arra, hogy a nem teljesítő hitelek aránya az év végére elérheti a 38-40 százalékot, illetve, hogy december óta 30 milliárd eurónyi pénzt vettek ki a betétesek. Az értékelés óta felerősödött pánik hatására a betétek állománya 128 milliárd euróra esett vissza.
A tőkekorlátozás fájni fog – figyelmeztette a görögöket a Bloombergnek adott interjújában Panikosz Demetriadesz, a ciprusi jegybank volt elnöke. Ciprus az egyetlen euróövezeti tagállam, ahol hasonló intézkedést léptettek életbe 2013 tavaszán, amikor – jórészt a görög kitettség miatt – a helyi pénzintézetek csődközeli helyzetbe kerültek, ezzel pedig az ország is. A bankzárlat, amely napi 300 euróban limitálta a készpénzkivételt, része volt a nemzetközi hitelezőkkel kötött hitelmegállapodásnak. Demetriadesz szerint ez könnyebbé tette a helyzetet, ha viszont a görögök az egyezség elmaradása miatt kényszerülnek meglépni, az további bizonytalanságot szülhet, hiszen például nem lehet tudni, mikor és hogyan oldják fel a korlátozást. Az sem mellékes, hogy míg Ciprus esetében ez a lépés nem járt a valuta leértékelődésével, egy euróövezeti kilépéssel a görögök súlyos árfolyamválságot is kockáztatnak (Izlandhoz vagy Argentínához hasonlóan).
Az is kérdés persze, hogy ha megoldás születik a héten, arra hogyan reagálnak a görögök. Aligha valószínű, hogy a tömegesen kivont pénzeket hasonló tempóban helyeznék vissza a bankokba, ráadásul a kiegyezés fejében várt megszorítások – netán az államcsőd miatti káosz – egyaránt a fogyasztás és a beruházások felpörgése ellen szólnak.
Kiszámíthatatlan következmények
A Grexit súlyos következményeire figyelmeztetett az USA pénzügyminisztere. Jack Lew a CNN-nek adott interjúban úgy nyilatkozott: az euróövezetből való távozás rettenetes hatással lenne a görög gazdasági teljesítményre, az pedig kiszámíthatatlan, hogy a világ piacai hogyan reagálnának rá. „Nem hiszem, hogy ezt bárki tudni szeretné” – tette hozzá a politikus.Az Avgi görög lapban vasárnap közölt felmérés alapján a görögök 62 százaléka szerint rosszabb lenne a helyzet, ha az ország visszatérne a drachmához, és csak 22 százalékuk látja úgy, hogy ez több előnnyel járna.
Az Avgi görög lapban vasárnap közölt felmérés alapján a görögök 62 százaléka szerint rosszabb lenne a helyzet, ha az ország visszatérne a drachmához, és csak 22 százalékuk látja úgy, hogy ez több előnnyel járna.-->
