A világgal is szembemegy az MNB

A negyedik egymást követő hónapban is 15 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatszintet az MNB monetáris tanácsa, ezzel új történelmi mélységbe, 1,5 százalékra süllyedt a ráta. Itt nem fog megállni a ciklus: a Matolcsy György vezette testület közleménye szerint „az inflációs cél középtávú elérése további, kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat”. Az MNB most 3,3 százalékos GDP-növekedést és 0,3 százalékos inflációt vár az idei évre, jövőre azonban 2,5 százalékra lassul a növekedési ütem, és 2,4 százalék lesz a pénzromlás üteme. Az MNB az idei inflációs várakozását kissé felfelé, a jövő évit lefelé módosította.

A legtöbb elemző egy-két hónappal korábban még úgy gondolta, hogy a jegybank a lengyel 1,5 százalékos szint alá nem vágja a kamatot, miután a fogyasztói árak a januári 1,4 százalékos rekordmértékű csökkenés után trendszerűen emelkedni kezdtek, és a világ legnagyobb hatású központi bankja, a Federal Reserve (Fed) hamarosan emelni kezdi a 2008 vége óta 0–0,25 százalékos sávban tartott kamatát. Ez tőkekivonást hozhat a feltörekvő piacokról – amelyek közé Magyarország is tartozik –, főleg onnan, ahol túlságosan alacsony a kamat. Vagyis a további kamatvágások a forinteszközöket is negatívan érinthetnék, de a Fed csak szeptemberben vagy decemberben fog kamatot emelni először.

Az MNB közben több programmal is megpróbálta tágítani mozgásterét. Márciusban a 3 százalékos inflációs célt puhították picit úgy, hogy 1 százalékpontos toleranciasávot hoztak létre, amellyel rugalmasabbá tették a rendszert. Ezt egyebek közt azzal indokolták, hogy egyszeri hatásokra ne kelljen reagálnia az MNB-nek. A második, sokkal fontosabb intézkedés az volt, hogy június elején bejelentették a monetáris politikai eszköztár változását: szeptember végétől a 2 hetes betét helyett a 3 hónapos lesz az irányadó eszköz, és szigorú likviditásfedezeti mutatót vezetnek be a bankok számára. Emiatt a külföldiek egy része elhagyhatja az országot, a bankok pedig nem parkoltathatják az MNB-nél a pénzüket, hanem állampapírt kell venniük helyette. (Az új MNB-eszköz nem likvid, ezért nem felel meg az új likviditási szabálynak.)

Az MNB programjának célja, hogy külföldi befektetők helyett a hazai bankok finanszírozzák az államadósság nagyobb részét – valamint csökkenjen az adósság devizaaránya –, és a pénzintézetek két év alatt akár 1500 milliárdnyi állampapírt is vehetnek. Mindez azért fontos, mert arra is bátoríthatja a monetáris tanácsot, hogy az 1,5 százalékos szint alá vágja az alapkamatot. Az állampapírok hozamát úgyis lefelé szorítja a következő hónapokban a bankok növekvő kereslete (a mostani 5000-5500 milliárd forintról 1000 milliárdban fogja maximálni az MNB a 2 hetes betétben elhelyezhető összeget), így hiába válnak a külföldiek számára kevésbé vonzóvá a forinteszközök az emelkedő globális kamatkörnyezetben.

Egyelőre csak a hozamgörbe rövid oldalán csökkentek nagyot a hozamok – a bankok legszívesebben ide tennék át a pénzt az MNB-ből, de az Államadósság Kezelő Központ nem bocsát ki több rövid papírt, hiszen nem akarja, hogy az adósság lejárata rövidüljön. Miután a hozamok a hosszú oldalon emelkedtek, főként a görög válság hatására, így a hozamgörbe meredekké vált. Az MNB azonban valószínűleg nem ijed meg ettől, ahogy a forint növekvő volatilitásától sem. Különösen úgy, hogy a forint éppen jobb formáját mutatja, miután enyhült a görög feszültség, és az MNB eszköztárának változása egyelőre csak átmenetileg gyengítette a devizát. Az inflációval sincs gond. Igaz, a fogyasztói árak csaknem 2 százalékponttal emelkedtek öt hónap alatt a januári mélypontról, és további dinamikus növekedés várható az év végére, ahogy kiesik az olajárak zuhanásának hatása, de az MNB még jövőre is jóval 3 százalék alatti áremelkedéssel számol. Így elemzők szerint 10 bázispontos vágásokkal folytatódhat a ciklus.

„A piac további kamatvágásokat vár a nyár folyamán, és a csökkentés végpontját 1,3 százalék körül látja” – hangsúlyozta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. „Az MNB eszköztárának megváltoztatása támogathatja az alacsonyabb kamatszintet, hiszen a távozó külföldi befektetők helyett a hazai bankok kényszerülnek majd állampapír-vásárlásokra, így tompítható az a veszély, hogy az amerikai kamatemeléssel párhuzamosan csökkenő magyar kamatszint hirtelen tömeges állampapír-eladásokhoz vezessen” – vélekedett a szakértő.

A Commerzbank elemzői azonban arra figyelmeztetnek, hogy 2016-ban negatív lehet a magyar reálkamat, miután az infláció gyorsulni fog. Simon Quijano-Evans és Tatha Ghose úgy véli, hogy emiatt a forint történelmi mélypont közelébe zuhanhat: azt várják, hogy a negatív reálkamat hatására az euró/forint árfolyam a mostani 310-es szintről 325-ig gyengülhet.

Megcélozhatják az 1 százalékot

Az MNB megcélozhatja az 1 százalékos kamatszintet, és egészen addig folytatja a kamatcsökkentéseket, amíg az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed meg nem kezdi idén szigorító ciklusát, amely alapjaiban írhatja felül a monetáris játékszabályokat – hangsúlyozza Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza. Kiemelte: azzal, hogy a tanács bevezette az úgynevezett ex-ante inflációs sávot, illetve átalakította a kéthetes instrumentumát három hónapossá, erős jelzést küldött a pénzpiacoknak, hogy a kamatemelés akár még 2016-ban is elmaradhat. Több megfigyelő azonban úgy véli, hogy az MNB nem tud hosszú ideig szembemenni a nagy jegybankokkal, és neki is kamatot kell majd emelnie. Különösen, ha túl mélyre vágják a rátát.