Athén mozgatja a piacokat

Érzékenyen reagáltak a piacok arra, hogy összeomlottak az athéni kormány és a hitelezők közötti tárgyalások a görög mentőhitelprogram lezárásáról. Mínuszban nyitottak tegnap a világ tőzsdéi, az athéni börze 5 százalékot esett. Különösen a görög bankok szerepeltek rosszul: a The Wall Street Journal helyzetjelentése szerint 6-15 százalékos árfolyamesést szenvedtek el a hitelintézetek tegnap, az év eleje óta pedig 35–65 százalékot veszítettek értékükből – miközben az euróövezeti távozás miatti aggályok hatására több mint 30 milliárd eurónyi pénzt vontak ki a betétesek.

Ennél aggasztóbb a kötvénypiac helyzete. A kétéves görög állampapírok hozama április óta először ismét 29 százalék fölé kúszott, ám a feszültség az euróövezeti periféria országaiban is érezhető volt: a tízéves kötvények esetében augusztus óta most mérték a legnagyobb különbséget a spanyol és a német papírok között (előbbi 2,45 százalék, utóbbi 0,87 volt). Rossz nap volt a tegnapi a spanyol, az olasz és a portugál bankrészvények számára is. Az euró is gyengüléssel nyitott, és elemzők szerint az európai devizára nehezedő nyomás nem is enyhül, amíg nem születik valamiféle megoldás a görögök ügyében.

Mindez két dolgot jelez: egyfelől az öt hónapja tartó hiábavaló alkudozás negatív hatása lassan átszivárgott a piacokra is, pedig a néhány évvel ezelőtti helyzethez képest most jóval stabilabb garanciákat nyújt az euróövezet arra, hogy egy görög fizetésképtelenséget viszonylag kis sérülésekkel vészelhet át a valutaunió gazdasága. Az aggodalom azért is érdekes, mert a hétvégi a sokadik tárgyalási forduló volt, ahol nem tudtak egyezségre jutni a Sziriza vezette görög kormánykoalíció és az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, illetve a Nemzetközi Valutaalap alkotta hitelezői trió képviselői.

Van azonban egy nagy különbség az előzményekhez képest: most már alig bíznak abban, hogy a görögök számára megnyugtató – vagyis friss pénz juttatását lehetővé tevő – megoldás születik akkor, ha ezen a héten sem sikerül konszenzusra jutniuk. A kulcsdátum 18-19-e, ekkor ülésezik az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup. Ha itt sem találnak valamiféle megoldást, szinte biztos, hogy a hónap végén Athén képtelen lesz törleszteni.

A legfrissebb tárgyalási kör után Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök újfent realisztikus javaslatokat várt el az Európai Bizottságtól. Brüsszel pedig azt igyekezett bizonyítani, hogy nem is várják azt el a görögöktől, amire a görögök nemet mondtak. A bizottság gazdasági ügyekért felelős szóvivője, Annika Breidthardt az MTI tudósítása szerint cáfolta, hogy nyugdíj- vagy bércsökkentést követeltek volna – Athén leginkább ezt a két pontot bírálta a hitelezői javaslatok közül. A kormányszóvivő tegnap mellesleg arról beszélt, elfáradtak abban, hogy újabb és újabb javaslatokat terjesszenek be, ezért most inkább eltekintenek ettől.

A fő nézeteltérés vélhetően nem is a megszorítások esetében lehet a tárgyalófelek között, hanem az adósságtörlesztés módját illetően. Erre utal a görög pénzügyminiszter tegnapi nyilatkozata: Janisz Varufakisz a Bildnek arról beszélt, Görögország nem további összegeket kér hitelezőitől, hanem a mára 300 milliárd eurósra duzzadt adósság egy részének elengedését, illetve a törlesztés átütemezését a gazdasági teljesítményhez mérten.

Draghi tegnap Brüsszelben Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével ebédelt, ennek fő témája is a görög válság lehetett. Az EKB jelenleg gyakorlatilag az egyetlen külső finanszírozója az országnak a bankoknak nyújtott likviditáson keresztül, ennek kerete mára meghaladta a 85 milliárd eurót.

Draghi tegnap Brüsszelben Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével ebédelt, ennek fő témája is a görög válság lehetett. Az EKB jelenleg gyakorlatilag az egyetlen külső finanszírozója az országnak a bankoknak nyújtott likviditáson keresztül, ennek kerete mára meghaladta a 85 milliárd eurót.

-->