Az ujjlenyomat rögzítése nem lesz kötelező

Kicsit megpihen e-kártya ügyben a kormányzat, a jövő héten még nem fogadják el a személyit, a lakcím-, a taj- és az adókártyát, de még az utazási bérleteket egyben helyettesítő és az elektronikus aláírásunkat is tartalmazó kártya bevezetéséről szóló jogszabályt sem.

A kabinet már kezdeményezte a parlament újabb, rendkívüli ülésének összehívását, ám a megtárgyalásra kért 34 napirendi pont között az e-kártyáról szóló jogszabály nem szerepel. A törvényjavaslathoz beadott, elfogadásra esélyes kormányzati módosítócsomagból is az derül ki, hogy a jogszabályváltozást csak később fogadják el: az egyik változtatási indítvány a július 1-jén hatályba léptetni tervezett pontokat az elfogadás várható időpontjára hivatkozva tolja el augusztus 1-jére. Ettől még a projekt nem szenved csorbát, hiszen az új igazolványokat január 1-jétől még be lehet vezetni.

A halasztásnak nem látszik érdemi indoka, ugyanakkor tény: az e-kártya bevezetését éles adatvédelmi viták kísérik. A kormányzat a mostani módosító indítványban vissza is lépett egy nagyot az ügyben: az ujjlenyomat rögzítését ugyanis mégsem tennék kötelezővé. Az eredetileg benyújtott tervezetben az szerepelt, hogy az új szuperszemélyi csipjén az arckép és az aláírás fényképes rögzítésén túl az ujjlenyomatot mindenképpen tárolni kell a 12 évesnél idősebb állampolgárok esetén. Ettől csak akkor lehetett volna eltérni, ha ujjlenyomatot fizikailag nem lehet rögzíteni, egyébként a felvétel elkészítését a polgárok „tűrni kötelesek” lettek volna. Ez a passzus azonban a viták nyomán kikerül a tervezetből, ahogyan az az előírás is, hogy az ujjlenyomat nélküli e-személyi kiadását meg kell tagadni. Az állampolgár a legújabb változat szerint megtagadhatja majd a rögzítést (ami azt jelenti, hogy alapbeállításként azért ezt kérni fogják tőle). Eközben a törvény arról is rendelkezik, hogy az ujjnyomot az állam nem tárolhatja, csak az igazolvány csipjébe viheti fel, és csakis azért, hogy egyértelműen el lehessen dönteni: valóban a kártya tulajdonosa használja a személyit. A módosítás viszont utal arra, hogy az ujjnyom rögzítését más jogszabály esetleg előírhatja.

Az adatvédelmi aggályokat fokozza a kártya egyik legnagyobb előnye: hogy alkalmas lesz az államigazgatásban használt egyéb adatok tárolására is. A taj szám és az adószám létrehozásának eredetileg is az volt az indoka ugyanis, hogy az állam ne köthesse össze az adatbázisokban a polgárainak az adatait, vagyis a hatóság ne legyen képes egy mozdulattal megtudni, ki mennyi adót fizetett, mikor volt orvosnál, milyen kezelést kapott, és egyébként pedig – végső esetben – merre utazott Budapesten. A különböző számok éppen az adatbázisok összekapcsolásának megakadályozására jöttek létre, ám most egy kártyában tárolják ezeket az adatokat. Igaz, ez nem feltétlenül jelent nagyobb kockázatot annál, mint ha egy pénztárcában hordoznánk a különböző igazolványokat (ami azért inkább jellemző).

Az új kártya legnagyobb hosszú távú előnye azonban az elektronikus aláírás lesz: az aláírást lehetővé tevő adatot az új személyi is hordozni fogja. Ezzel – amennyiben megfelelő mennyiségű olvasó lesz – lehetővé válik, hogy az állam a hivatalos leveleket is elektronikus úton továbbítsa (mert mindenki alkalmas lehet majd azt hivatalosan, elektronikus aláírással is átvenni). Ez jelentős megtakarítást hozhat, ami mellett valószínűleg eltörpül, hogy a kártya bevezetésére az idén 3,4 milliárdot kell költeni, és az új személyik gyártása évente mintegy 2,5 milliárd forinttal kerül majd többe, mint a régieké (legalábbis a szükséges költségek biztosítását felsoroló kormányhatározat alapján).