Beruházásnövelés adócsökkentéssel
Holnap fogadják el a 2016-os költségvetést a honatyák – a formalitások sorában ez lesz az utolsó, miután pénteken a Költségvetési Tanács megadta a hozzájárulást a múlt héten módosított büdzséhez, amely nagy vonalakban azért megfelel az eredetileg benyújtott változatnak. A hiány a tervek szerint a GDP 2 százaléka lesz, a büdzsében a kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 1,6 százalékos inflációval számolt (ennyivel emelkednek a nyugdíjak is jövőre). Úgy gondolták, hogy az uniós ciklusváltás miatt visszaeső beruházási aktivitást (és kieső állami keresletet) a háztartások növekvő fogyasztása, valamint a továbbra is gyors 7,5 százalékos exportbővülés kíséri.
A vita során valamivel tovább emelkedett az állami beruházások összege: a kormány eddig is jelentős 560 milliárdos összeget szánt a saját finanszírozású építkezésekre (az idei összeg alig több 200 milliárdnál), amit még néhány tétellel fejeltek meg – ilyen a Ludovika Campus további fejlesztésére szánt 12,5 milliárd. A költségvetés másik fontos prioritása, az adócsökkentésre szánt több mint 200 milliárd is emelkedett 10 milliárd forinttal (ez a hitelezésüket növelőknek járó bankadó-visszatérítés megszavazását jelenti).
Nagy különbség, hogy a benyújtás időpontjában még a régi adósságszabály volt érvényben, amelynek a büdzsé nem felel meg – ám időközben ezt a költségvetést megalapozó törvény elfogadásával már megváltoztatták. Az új adósságszabály tulajdonképpen zárójelbe teszi a régit, amely deflációs környezetben megszorításokat írt volna elő, és azt mondja ki, hogy csak 3 százalékos infláció és 3 százaléknál nagyobb gazdasági növekedés esetén kell azt alkalmazni. Az új előírás szerint 0–3 százalékos növekedés esetén az adósságnak 0,1 százalékkal kell csökkennie, recesszió esetén pedig nem kell. A mostani feltételeknél tulajdonképpen szigorúbbak az uniós követelmények, így aligha lesz olyan költségvetés, amelyik ne felelne meg ennek. Most például az adósságmutató 74,3 százalékról 73,1 százalékra csökken, vagyis bőven megfelel a 0,1 százalékos új előírásnak.
Nem meglepő tehát, hogy a módosítások után a Költségvetési Tanács (KT) is jóváhagyta a javaslatot, bár – amint az várható volt – azért megjegyezték, hogy a változtatások nem feltétlenül váltak a büdzsé előnyére. Az új adósságszabálynak a büdzséterv megfelel, ugyanakkor a módosítások „kis mértékben növelték a költségvetést övező kockázatokat”. A probléma, hogy a kiadások fedezetét a rosszabb helyzetre félretett Országvédelmi Alap előirányzatának 30 milliárd forintos mérséklésével teremtették meg (100-ról 70 milliárd forintra szállították le az összeget). A KT szerint miután az adósságmutató várható csökkenése jelentősen meghaladja az előírtat, a kockázatok ellensúlyozására megfelelő tartalékok állnak rendelkezésre.
Korábban a KT kérte, hogy legyenek magasabbak a tartalékok, az új szabályok alapján azonban erre már nincs szükség. A tanács most a régi véleményéből csak annyit ismételt meg, hogy a jövőben célszerű lenne meghatározni, az egyes tartalékok milyen kockázatok kezelését szolgálják.
A KT-nak az sem volt egyébként ínyére, hogy a kiadások fedezetét a tartalék mérséklésén kívül a legbizonytalanabb bevételi sor, az állami vagyon értékesítési és hasznosítási bevételeinek 18 milliárdos emelésével érték el (115 milliárd forintról 133 milliárd forintra). Miután a kormány itt nem mondja meg, honnan is lehet majd pénze, a bizonytalanság nagyfokú. Mérsékli viszont a túlköltés kockázatát – jegyzi meg a tanács –, hogy a kapcsolódó szabályok összekötik a bevételek keletkezésével a beruházások indítását.
Ezen kívül probléma, hogy a kiadásnövelések forrása két esetben kezesség beváltásának fedezetéül szolgáló, felülről nyitott előirányzat is volt. Ezek esetében pedig előfordulhat, hogy év közben az előirányzatokat túllépik, amit a hiány tartása érdekében máshol ellentételezni kell.
