Elfogadták a jövő évi költségvetést

Simán átment a 2016. évi költségvetés a parlamenten. Tulajdonképpen nagyobb változtatások nélkül fogadták el a honatyák az adótörvényeket, a büdzsé megalapozásához szükséges jogszabályokat és – most utoljára – magát a számokat tartalmazó, a kiadásokat meghatározó és a várható bevételeket tartalmazó költségvetési törvényjavaslatot. Ilyen korán – tavasszal – egyetlen büdzsét sem fogadtak el, hasonló eset a 2001–2002-es kétéves költségvetés elfogadása volt (akkor a 2001-es büdzsével együtt szavazták meg a 2002-est is), ám akkor utóbb módosítani kellett a korábban kialakított számokon.

Az elfogadott törvény szerint a központi alrendszer hiánya 761,6 milliárd forint lehet jövőre (ez az idei tervnél bő százmilliárd forinttal kisebb), ez alapján az uniós elszámolású államháztartási deficit is a GDP 2 százalékát teheti ki jövőre. Csökken az adósság is – a GDP 1 százalékával. A mérték egészségesnek mondható, azonban mégis kevésnek bizonyult: a 2011-ben megalkotott adósságszabálynak ugyanis nem felel meg a lefaragás: az 2,73 százalékpontot irányozott volna elő (a kormányzati jóslatnak megfelelő 1,6 százalékos infláció és 2,5 százalékos növekedés mellett). A szabályt ezért a kormányzat tulajdonképpen zárójelbe tette, és olyan előírást alkotott, amely szerint a régi képletet belátható időn belül nem kell alkalmazni. Az új szabály szerint csak és kizárólag akkor él a képlet, ha az infláció és a növekedés is 3 százalék fölé kerül (ez esetben jövőre például 3 százalékpont feletti adósságcsökkentést és egy százalék körüli hiányt kellett volna elérni).

A jövő évi költségvetés másik nagy ugrása a társasági adócsökkentés újabb elhalasztása: a stabilitási törvény kétharmados előírása, hogy Magyarországon egykulcsos társasági adónak kell lennie. Ez most kétkulcsos (500 milliós nyereségig 10, a felett 19 százalékot kell fizetniük a cégeknek a profitjukból), ám jövőre változtatni kellett volna. Az egykulcsos előírás 2016-tól lépett volna hatályba (eredetileg 2015-től), ám ezt a hatályba léptető rendelkezést most 2020-ig tolták ki. Érdekesség, hogy mindehhez elegendő volt a képviselők több mint a felének a jóváhagyása, így a kétharmados szabály elhalasztásához nem volt szüksége a kormánynak a már elvesztett kétharmadra.

Mindezek a módosítások tették azonban lehetővé, hogy a kormány megvalósíthassa gazdaságpolitikai céljait. Az adócsökkentés költségvetésének nevezett büdzsében 230 milliárd forintot hagynak a gazdaságban, ennek felét az szja lefaragása teszi ki (16-ról 15 százalékra csökken a felső kulcs), további jelentős tétel a bankadó mérséklése (70 milliárd) is. A vágott sertéshús áfájának mérséklése 25 milliárd forintot hagy a cégeknél – a kormány reményei szerint ez az összeg a hentespultok árainak mérséklődésén keresztül a fogyasztóknál is megjelenik majd.

Az adócsökkentésnél is nagyobb tétel azonban a beruházások bővítése: az állam több új, önállóan finanszírozott beruházási programot indított el, hogy az uniós pénzáram lanyhulásának hatását ellensúlyozni tudja. A büdzsé kiadási és bevételi oldalát egyaránt csökkenti ugyanis jövőre az uniós ciklusváltásból adódó mérséklődés – az állam mérete emiatt is zsugorodik egy kissé (aztán jövőre ismét növekszik, szintén uniós pénzáramlási hatásra). A beruházási visszaesést pótló legnagyobb állami beruházási program a 160 milliárd forintos kiadási kerettel indított útépítési lesz: a Modern Városok program keretében a megyeszékhelyeket kötik be a gyorsforgalmi úthálózatba. Maga finanszírozta állami beruházásokra több mint 370 milliárd forinttal fordít többet a költségvetés az ideinél (200 milliárdos idei keret után 570 milliárd jut erre a célra). A beruházási keret folyamatosan nőtt a vita során is, a legutolsó módosítás például a Ludovika Campus további fejlesztésére irányzott elő 12,5 milliárdot jövőre, hogy – egyebek között – uszoda, vívóterem, lőtér, lovarda és istálló épüljön az egyetemen.

A vitában persze mindenki kapott valamit: a külügyi tárca keretét például azért emelték meg négymilliárddal, hogy új nagykövetségeket nyithasson Taskentben, Addisz-Abebában, Manilában, Wellingtonban és Luandában. De Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke is kilobbizott 400 millió forintot a debreceni reptér működési költségének támogatására. A vita és a büdzsé nagy nyertese azonban a Miniszterelnökség lett: az ideihez képest 120 milliárdos keretnövelésből persze 40 milliárdot a tartalék növelése tesz ki, jelentős tétel a paksi beruházás keretének emelése is, ám a többi inkább központosítás. Például 1900 fővel bővül jövőre a kormányhivatalok létszáma, miután négy intézmény felett is átveszik majd az irányítást. A Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítása alatt álló szervezethez kerülnek a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, a bevándorlási és állampolgársági hivatalok, de a Magyar Államkincstár családtámogatási, szociális és lakáscélú támogatáskiadási feladatai is.