Engedtek a görögök a hitelezőknek

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök lemondását és előre hozott választásokat is belengetett a görög kormányszóvivő kedd reggel a Mega televízió adásában arra az esetre, ha az athéni parlament nem szavazza meg a hitelezőkkel kötendő megállapodást. A kemény hangnem elvben nem üres fenyegetőzés, hiszen a legfőbb kormányerőnek számító Sziriza rendkívül heterogén pártszövetség, a parlamenti frakció több tagja is jelezte már ellenvetéseit az alkuval és a hitelprogram egészével kapcsolatban – mellesleg a párt is azzal nyerte meg a januári előre hozott választást, hogy kampányában kategorikusan elutasította azt. A kormányfőnek a június 29–30-ra várható voksolás előtt meg kell győznie a kisebbik koalíciós partnert, a Független Görög pártot is, amellyel gyakorlatilag az egyetlen közös pont a kormányalakítás idején a hitelezői trojka és a hitelprogram bírálata volt.

Ciprasz mellett szólhat, hogy a parlamenti képviselők aligha vállalják majd fel a több hónapnyi alkudozás után foggal-körömmel kialkudott egyezség megtorpedózását, hiszen minden jel arra utal, egy ilyen lépés államcsődhöz, ezáltal pedig gazdasági és politikai káoszhoz vezetne az országban.

Persze a megállapodás is hátra van még. Az mindenképpen pozitív jel, hogy a rendkívüli csúcstalálkozón senki sem állt fel az asztaltól, és több uniós vezető is jelezte: az athéni kormány kész a kompromisszumra, és végre ehhez méltó javaslatokat nyújtottak be. Igaz, ehhez a Szirizának jelentős engedményeket kellett tennie olyan területeken, amelyeket korábban tabuként kezelt. A hétfőn átnyújtott tizenegyedik javaslatcsomag 7,9 milliárd eurós megtakarítási programot tartalmaz. Ennek részeként elfogadták azt a hitelezői elvárást, hogy a költségvetési többlet 1 százalékos legyen ebben az évben, és négy év alatt 3,5 százalékra nőjön – jóllehet a Bloomberg úgy számol, hogy az athéni javaslatok 0,74 százalékos többletet eredményeznek.

Leállítanák a korai nyugdíjazás rendszerét is, és emelnék a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjreformtól a GDP 0,37 százalékát kitevő megtakarítást remélnek. Egy másik, 7,3 milliárdra becsült bevételnövekedést is tartalmaz a csomag, amelyet elsősorban adóemeléssel igyekszik elérni a görög kormány. Vélhetően ennek mértékével kapcsolatban folyik most a számolgatás, amelynek eredményét remények szerint az euróövezeti pénzügyminiszterek ma esti ülése értékeli majd. Athén az áfarendszert háromkulcsossá tenné: 6 százalékos forgalmi adó terhelné a gyógyszereket, a könyveket és a színházjegyeket, 13 százalékkal adóznának a (főként friss) élelmiszerek, a vendéglátás és az áramszolgáltatás, az összes többi terméket és szolgáltatást pedig 23 százalékos áfakörbe sorolnák. Ez a görög kalkuláció szerint 1,36 milliárd euróval növelné az adóbevételeket, ami jóval alacsonyabb az elvárt 1,8 milliárdos szintnél. Kiegészítésként a tervek szerint eltörlik a görög szigeteknek nyújtott generális 30 százalékos áfakedvezményt. Bevezetnek egy egyszeri, 12 százalékos különadót a cégek 2014-ben elért, félmillió euró fölötti profitjára. Megemelnék a társasági nyereségadó szintjét is az adózás előtt legalább 100 ezer eurós profitot elérő cégeknél, a kulcs 26-ról 29 százalékra nőne. Emelkedne a szolidaritási és a luxusadó is, adót vetnének ki a televíziós hirdetésekre és az online szerencsejátékra, és bevételt remélnek a mobilcégeknek eladott engedélyekből is. A korábbi tervekkel ellentétben megmaradna a vagyonadó, és nőne az agrártermelők adóterhe.

Mindez tökéletesen szembemegy mindazzal, amit a Sziriza korábban hirdetett a mentőhitellel kapcsolatban, ám minden jel arra utal, hogy ez az egyetlen megoldás, hogy az ország június 30-ig pénzhez jusson. Ekkor ugyanis lejár a 240 milliárdos hitelprogram, amelyből még 7,2 milliárd elvileg jár a görögöknek. Ugyanezen a napon ráadásul 1,6 milliárd eurós IMF-hitelt is törlesztenie kell

Athénnak.

A keserű pirula édesítésére szolgálhat egy 35 milliárd eurós uniós élénkítőcsomag. Az Európai Bizottság tegnap déli sajtótájékoztatóján elhangzott: a pénzt a 2014–2020-as uniós költségvetésből vonnák el, és abban az esetben kaphatnák meg a görögök, ha teljesítik az elvárt kiigazításokat és reformokat. Azt, hogy a pénzt milyen formában és mely kasszából vennék ki, egyelőre nem világos, ahogy az sem, milyen célokra fordíthatnák. Egy biztos: a kérdésben csak az uniós vezetők dönthetnek, tehát valószínűleg erről is az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján várható megegyezés.

A görög gazdaság növekedése elemi érdeke a többi euró­övezeti tagországnak is, hiszen a görögök első számú hitelezői éppen ők: egy esetleges államcsőd és az euróövezetből való kilépés esetén vélhetően hiába követelnék vissza a 200 milliárd eurós adósságot.

Az EKB segítségének elmaradása a görögök kilépését válthatná ki. A görög bankokból egyre többen veszik ki pénzüket, a pénzintézetek az EKB segítségével fizetőképesek. Az EKB viszont belső szabályai szerint államcsőd esetén nem tudná tovább biztosítani a bankrendszer likviditását. Államcsőd esetén ezt a görög jegybanknak kellene megtennie, ami csak úgy lehetséges, ha Athén saját törvényes fizetőeszközt vezet be, vagyis ha de facto kilép az eurózónából.

Az EKB segítségének elmaradása a görögök kilépését válthatná ki. A görög bankokból egyre többen veszik ki pénzüket, a pénzintézetek az EKB segítségével fizetőképesek. Az EKB viszont belső szabályai szerint államcsőd esetén nem tudná tovább biztosítani a bankrendszer likviditását. Államcsőd esetén ezt a görög jegybanknak kellene megtennie, ami csak úgy lehetséges, ha Athén saját törvényes fizetőeszközt vezet be, vagyis ha de facto kilép az eurózónából.-->