Simán átírták a költségvetést

Két lépésre van a jövő évi költségvetés elfogadásától a kormányzat. A Költségvetési Tanácsnak még igent kell mondania a kedden elfogadott, több mint 140 pontból álló módosításra, majd – várhatóan a jövő héten – az Országgyűlésnek meg kell szavaznia az egységes javaslatot. A fő kérdések azonban már eldőltek: a büdzsét megalapozó törvény múlt heti elfogadásával a kormány módosította az adósságszabályt (így nem kell 0,1 százalékos hiányt produkálnia jövőre), és 2020-ig halasztotta el az egységes társasági adó bevezetését (ez utóbbi esetében egy kétharmados szabály hatálybalépését változtatta feles többséggel, ami érdekes alkotmányjogi kérdéseket vethetne fel). Az adótörvények keddi elfogadásával a bevételi oldal is kialakult, és miután a honatyák szavaztak a büdzséhez érkezett módosításokról is, már nem maradt nyitott kérdés.

A szavazás simán ment, a kormánypárti képviselők az előzetesen várható forgatókönyv szerint csak azokat a változtatásokat fogadták el, amelyek a kormány támogatását is élvezték. A büdzsé így is sokat változott azonban, mintegy 40 átcsoportosítást hajtottak végre, és ugyan a hiány maradt a GDP 2 százaléka (az uniós módszertan szerint), ám a kiadások és a bevételek esetében is inkább növelték a módosításokkal a kockázatokat. A költségvetési pozíció a változtatások révén mintegy 60 milliárd forinttal romlott: a vártnál rosszabb időkre félretett keret, az Országvédelmi Alap 30 milliárd forinttal csökkent (100-ról 70-re), és 18 milliárd forinttal emelték meg a legbizonytalanabbnak tartott bevételi sor, a vagyonértékesítési előirányzatát is (115 milliárdról 133 milliárdra).

A változtatások során a legnagyobb összeget a képviselők a Ludovica Campus további beruházásaira szavazták meg: 12,5 milliárd forintot 2016-ban. Ez azonban valószínűleg nem a teljes összeg, a fejlesztési elképzelés 2018-ig tartó beruházásokat irányoz elő, többek között új oktatási épület és hallgatói központ létesülne, valamint uszoda, vívóterem, lőtér, lovarda és istálló is. A második legnagyobb tétel a tőkehiányos hazai vállalkozások támogatására megy el: a nemzetgazdasági tárcának további 12,1 milliárd forintot jutattak (a betervezett 2,9 milliárdon felül), hogy azokat a cégeket segítse, amelyek nem kaphatnak uniós támogatást. A harmadik a sorban a bankaadó extra csökkentése (ez 10 milliárdot visz majd el).

Az adócsökkentések költségvetésében a főszerep egyébként a beruházásokra jut: amíg a terhek mérséklése a kormányzati számítások szerint 230 milliárd forintot hagy a gazdaságban (ebből 120 milliárd az szja-mérséklése, 70 milliárd a bankadóé, míg 25 milliárd a sertés tőkehús áfamérséklése), addig a központi forrásból fizetett beruházások több mint 570 milliárd forintot tesznek ki, ami 370 milliárd forinttal nagyobb a tavalyinál. (Ezzel együtt az állami beruházások visszaeshetnek jövőre, miután uniós forrásból jóval kevesebb ilyet finanszíroznak majd).