Véget nem érő görög cirkusz

Mire hétfőn kinyitnak a piacok, meglesz a megállapodás a görögökkel. Angela Merkel német kancellár állítólag ezt mondta Brüsszelben, az EU-országok állam- és kormányfőinek találkozója előtt. És nagyjából azzal egy időben, hogy bő száz méterrel odébb az euróövezeti pénzügyminiszterek ismét csak eredmény nélkül álltak fel a tárgyalóasztaltól. Az Eurogroup a görög kormány hétfőn benyújtott javaslatcsomagja alapján próbál egyezségre jutni Athénnal, a tegnapi a harmadik találkozójuk volt a hét eleje óta. Az első közlés még szombat reggeli folytatásról szólt, Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter azonban arról beszélt, hogy akár este újra tárgyalóasztalhoz ülhetnek. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök is hasonló kéréssel fordult partnerei felé, lapzártánk idején mégis valószínűbbnek tűnt a szombati folytatás. Tegnap késő délután így még az is kérdéses volt, sor kerül-e a már-már bevett találkozóra Ciprasz, illetve François Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár között. Hírek szerint ugyanakkor Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurogroup elnöke az uniós csúcstalálkozó résztvevőit is tájékoztatta a fejleményekről. A kérdésről egyébként hivatalosan az Eurogroup ülésén döntenek, az uniós állam- és kormányfők soros csúcstalálkozójának hivatalos napirendjébe nem is került bele a görög hitelválság.

Ciprasz ehhez képest szerda kora délutántól csaknem egy napig gyakorlatilag folyamatosan tárgyalt a hitelezők valamelyik képviselőjével: Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök, Mario Draghi, az Európai Központi Bank és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap elnöke felváltva izzasztották a politikust. Közben egymás után szivárogtattak ki megállapodástervezeteket és a megállapodásképtelenségről szóló sértett nyilatkozatokat. És persze az uniós vezetők elővették kincstári optimizmusukat: Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is arról beszélt a csúcs előtt, hisz abban, hogy hamarosan megszületik a kompromisszum. Varufakisz ehhez képest a pénzügyminiszteri ülés után azt közölte: voltak, akik sem a hitelezők, sem a görögök javaslatával nem értettek egyet. Dijsselbloem szerint számtalan kérdésben távoliak még az álláspontok, de a görögök még mindig elfogadhatják a hitelezők által kínált javaslatokat.

A látszat ellenére az ellentmondó nyilatkozatok arra engednek következtetni, hogy az euróövezeti és az athéni vezetők is igyekeznek elkerülni a görög államcsődöt és a dél-európai ország euróövezetből való kilépését. Hírek szerint jelenleg arról folyik a vita, hogyan tudja elérni a görög gazdaság a remélt fiskális konszolidációt (a hitelezők erre az évre a GDP 1 százalékával egyenértékű költségvetési többletet várnak el, ennek fokozatosan kellene 2018-ra elérnie a 3,5 százalékot).

Az utolsó pillanatban

A görögök valóban az utolsó pillanatban vannak, hiszen kedden jár le a 240 milliárd eurós mentőhitelprogram, és ezen a napon kell 1,6 milliárd eurót is átutalniuk az IMF felé. Gerry Rice, a valutaalap szóvivője tegnap jelezte: még mindig azt várják, hogy Athén időre teljesíti kötelezettségét – vagyis nem változtattak azon az álláspontjukon, hogy nem kap további haladékot Görögország. Az Európai Központi Bank is várakozó állásponton lehet, tegnapi ülésükön nem emelték meg a görög bankok életben tartásához szükséges likviditási keretet (ELA). Jens Weidmann, a német központi bank elnöke tegnap viszont már az euró­övezeti jegybankot is bírálta, mondván, az ELA tagállami monetáris finanszírozásnak minősül, ami tiltott a valutaunión belül.