BUX 43,046.19
+0.15%
BUMIX 3,819.93
+0.19%
CETOP20 1,817.1
0.00%
OTP 8,980
-0.11%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+3.69%
ZWACK 17,400
0.00%
0.00%
ANY 1,515
-2.57%
RABA 1,170
+2.63%
0.00%
+1.09%
0.00%
0.00%
OPUS 152.4
+1.60%
+0.13%
0.00%
-0.06%
OTT1 149.2
0.00%
-1.79%
MOL 2,870
+0.28%
+2.09%
ALTEO 3,000
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.52%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+2.78%
-0.83%
+2.07%
0.00%
-0.44%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,230
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Athén megegyezést szeretne

Ma folytatódhat az egyeztetés a görögök és a hitelezők között – vagyis mindössze néhány óra alatt látszólag visszatért minden a régi kerékvágásba az öt hónapja folyó civakodásban. A látszat azonban csal: az athéni stratégia óriási változáson ment keresztül.

Amikor az európai politikusok éppen reggeli kávéjuk fölött készültek az athéni kormányt erősítő vasárnapi népszavazás eredményének elemzésére, nem várt fordulat következett be a görög válság eddig sem egyhangú történetében. Lemondott Janisz Varufakisz pénzügyminiszter, aki az elmúlt időszakban az Eurogroup mumusaként vonult be a köztudatba. Varufakisz távozása azért okozott meglepetést, mivel a referendum előtt arról beszélt: ha azon az „igen”, vagyis a nemzetközi hitelezők által kínált rendezési javaslat támogatói kerülnek ki győztesen, nem marad a helyén.

A népszavazás után pedig még tüzes hangú nyilatkozatban ostorozta európai partnereit, mondván, a január végétől folyó tárgyalásokon mindvégig meg akarták alázni a görögöket, és azt akarták elérni, hogy az ország távozzon az euróövezetből. Néhány órával később pedig rövid blogbejegyzésben jelentette be lemondását, amit azzal indokolt, hogy ezzel is igyekszik elősegíteni a görögök és hitelezőik közötti tárgyalások sikerét. Azt azért még hozzátette: büszke arra, hogy euróövezeti kollégái lenézik.

A Varufakisz utódjaként kinevezett Efklídisz Cakalótosztól ennél békésebb hangnemet remélnek, így a lépés valóban jelzésértékű az elégedetlen euróövezeti partnerek felé. Szükség is lehetett rá, hiszen a népszavazás kiírásakor és a „nem” győzelme után több uniós vezető jelezte: Athén elvágta, de legalábbis megnehezítette a megegyezés felé vezető utat.

Ehhez a kórushoz csatlakozott tegnap az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is, aki a szervezet szokásos brüsszeli sajtótájékoztatóján olvasta fel nyilatkozatát. Ebben az állt: a bizottság tudomásul veszi a görög népszavazás eredményét, kiáll azonban amellett, hogy az elfogadott eredmény növeli a távolságot a görögök és a többi euróövezeti ország között. „Görögországnak megvan a helye Európában” – emelte ki a politikus, aki szerint a fő az európai intézmények számára az euróövezet stabilitásának erősítése. Vagyis arról nem tett említést, hogy a görögöknek a valutaunióban kellene maradniuk.

Dombrovskis ennek ellenére arról beszélt: a bizottság hajlandó folytatni a munkát az athéni vezetéssel, ám erre csak az euróövezeti pénzügyminiszterektől kaphat felhatalmazást. Ez elméletben akár már ma megtörténhet. Jeroen Dijsselbloem, a péngyzüminiszteri tanács elnöke ugyanis jelezte: kész a görögökkel tárgyalni, amennyiben új javaslatot nyújtanak be. Alekszisz Ciprasz ezt már tényként közölte, miután Prokopisz Pavlopulosz köztársasági elnöknél tárgyalt a parlamenti pártok vezetőivel. Itt egyébként mind egyetértettek abban, hogy a fő céljuk a megegyezés, a kormány is erre kapott mandátumot. A megegyezést és Görögország euróövezeti tagságának fenntartását szorgalmazta tegnap a washingtoni vezetés és Vlagyimir Putyin orosz államfő is, akivel Ciprasz telefonon tárgyalt – a Kreml szóvivője szerint orosz pénzügyi segítségnyújtás nem került szóba.

Ma tehát újra sorsdöntő tárgyalások jöhetnek, nemcsak délután, hanem este is, amikor újfent rendkívüli euróövezeti csúcsot rendeznek a görög helyzetről. Ehhez az alaphangot François Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár adta meg. A két vezető tegnapi párizsi egyeztetése után azt közölte: nyitva áll a lehetőség a görög kormány előtt a tárgyalások folytatására, ehhez azonban hiteles középtávú programot kell benyújtania Athénnak. Hollande hangsúlyozta: nem csak Görögországnak, de az egész Európai Uniónak reformokra van szüksége. Merkel is egy szilárd program fontosságát emelte ki, hozzátette ugyanakkor: az EU eddig is szolidáris volt a görögökkel, és az a javaslat, amelyet a referendumon elutasítottak, nagylelkű volt.

Engedékenyebb hangot ütött meg a másik fő hitelező, a Nemzetközi Valutaalap vezetője. Christine Lagarde jelezte: folyamatosan figyelik a görög helyzetet, és készek segítséget nyújtani, ha Athén erre igényt tart. Az nem egyértelmű, mire gondolt Lagarde, mivel a görögök a múlt héten elmaradtak legutolsó, 1,55 milliárd eurós törlesztőrészletükkel, és addig nem kaphatnak újabb segítséget az IMF-től, amíg azt nem rendezik.

Athénnak mindenesetre elkelne a segítség: az üres államkasszánál is súlyosabb problémát jelent a bankrendszer omladozása. Miután az Európai Központi Bank (EKB) június 28-án befagyasztotta a likviditási segítségnyújtási alap (ELA) 89 milliárd eurós összegét, a görögök bankzárlatot rendeltek el. Ma ennek meghosszabbítására kényszerültek: a nyitás új dátuma most csütörtök. Kérdés azonban, ekkor mi várható, mivel Luka Kaceli, a bankszövetség elnöke szerint a bankrendszer a 89 milliárdon túl mindössze egymilliárd eurós forgóeszköz-tartalékkal rendelkezik.

Jóllehet a kormány ezt következetesen cáfolja, de félő, hogy a betétek zárolása követheti a bankzárlatot. Felröppent az is, hogy a most napi 60 euróban korlátozott készpénzfelvétel összege mindössze 20 euróra csökkenne.

A további lépéseket attól teszik függővé, hogy az EKB változtat-e az ELA keretén. A frankfurti testület le is állíthatja a finanszírozást, mivel ezt ahhoz kötötte, hogy legyen működő hitelprogram Görögország és az EU között. A program azonban szerdán véget ért, a folytatásról szóló megegyezés nélkül. Ehhez képest jó hír, hogy tegnapi ülésükön a keret fenntartása mellett döntöttek. Változtattak viszont az elfogadott fedezet értékén, a lapzártánk idején kiadott nyilatkozatból azonban nem derült ki, mekkora mértékben.

Stílusában simulékony, nézeteiben radikális utód

Efklídisz Cakalótosz új görög pénzügyminiszter nem ismeretlen az európai partnerek előtt: amikor április végén Varufakisz összeveszett euróövezeti kollégáival, a kedélyek megnyugtatásának érdekében őt nevezték ki helyette főtárgyalónak. Nem véletlenül: az 55 éves, Hollandiában született, tanulmányait pedig Nagy-Britanniában végző közgazdászprofesszor stílusa ugyanis szöges ellentéte szabadszájú elődjének.

Politikai múltjukban azonban nincs nagy különbség: a görög ifjúkommunista mozgalomnak volt a tagja, baloldali és antiglobalista világképe határozza meg nézeteit. Komoly különbséget a stíluson kívül politikai aktivitásukban láthatunk: amíg Varufakisz parlamenti képviselő ugyan, de nem tagja a Szirizának, Cakalótoszt 2012-ben már a radikális baloldali pártszövetség színeiben választották meg az athéni törvényhozás tagjának. A párt gazdaságpolitikáját meghatározó tagnak tartják, marxista nézeteit Varufakisznál is radikálisabbnak ítélik. Elődjéhez hasonlóan támogatja ugyanakkor az euróövezeti tagság fenntartását, elutasítja viszont az ennek érdekében elvárt megszorításokat.


Politikai múltjukban azonban nincs nagy különbség: a görög ifjúkommunista mozgalomnak volt a tagja, baloldali és antiglobalista világképe határozza meg nézeteit. Komoly különbséget a stíluson kívül politikai aktivitásukban láthatunk: amíg Varufakisz parlamenti képviselő ugyan, de nem tagja a Szirizának, Cakalótoszt 2012-ben már a radikális baloldali pártszövetség színeiben választották meg az athéni törvényhozás tagjának. A párt gazdaságpolitikáját meghatározó tagnak tartják, marxista nézeteit Varufakisznál is radikálisabbnak ítélik. Elődjéhez hasonlóan támogatja ugyanakkor az euróövezeti tagság fenntartását, elutasítja viszont az ennek érdekében elvárt megszorításokat. Lehetséges forgatókönyvek 1. Gyors megegyezés

A görögöknek nagyon sürgős megegyezésre lenne szükségük, hogy legalább a bankrendszer helyzete normalizálódjon. Az elmúlt hónapok kompromisszumképtelenségét elnézve azonban nehéz elképzelni, hogy rövid időn belül megszülessen a megállapodás. Hacsak nem egy áthidaló megoldásról van szó, például a hitelprogram utolsó uniós javaslatként felvetett négy hónapos meghosszabbításáról. Ez lehetővé tenné, hogy az EKB folytassa a bankfinanszírozást, Athén pedig azonnal teljesíthetné az elmaradt kifizetést az IMF felé.

2. Megegyezés

A következő fontos dátum július 20-a lehet, a görögöknek ekkor az EKB felé kellene 3,5 milliárd eurót kifizetni, ennek hiányában kisodródhatnak a valutaunióból. A következő két hétben már egy átfogóbb megegyezés is megszülethet, ehhez viszont több alapvető kérdést tisztázni kellene. Először is a hitelezőknek konszenzusra kellene jutniuk egymás között azzal kapcsolatban, engednek-e a görögök adósságelengedésről szóló kérésének. A legvalószínűbb forgatókönyv ebben az esetben egy harmadik hitelmegállapodás, ennek összege annak függvényében változhat, hogy mennyi adósságtól hajlandóak megszabadítani a görög államot.

3. Megegyezés a válásról

Ha a görög állam úgy dönt, távozhat az euróövezetből. A népszavazás után sokan ezt tartják a legvalószínűbbnek, jóllehet Alekszisz Ciprasz, de még keményvonalas pénzügyminisztere, Janisz Varufakisz is mindig hangsúlyozta: nem ez a céljuk. Ha rendezett körülmények között történik a csőd, először is meg kell állapodniuk a feleknek az adósságleírás feltételeiről. Ki kell dolgozni egy ütemtervet a váltásra, amelynek tartalmaznia kell azt is, hogy Görögország visszatér a drachmához (és azt milyen árfolyamon teszi a fixált 340-hez képest), vagy pedig továbbra is eurót használ, ám anélkül, hogy része lenne a valutauniónak. Ez korlátozott ideig lehetséges.

4. Nincs megegyezés

Miután Görögország már csődbe jutott, a bankok pedig zárva tartanak, a megegyezés célja ennek kezelése lenne, nem a megakadályozása. Ha semmiféle kompromisszumot nem találnak a felek, az euróövezetből való kisodródás és rendezetlen csőd következhet be, ami rövid távon drasztikus következményekkel járhat Görögország számára. Összeroppanhat a bankrendszer, ami – a kormány fogadkozása ellenére – a betétek zárolásához vezethet (ettől tartva vették ki a görögök a bankokból a betétállomány csaknem egyharmadát az elmúlt hónapokban). A bankok konszolidálásához szükséges forrást leértékeléssel tudná előteremteni az immár önálló görög jegybank, ami az infláció elszabadulásához vezet. Szakértők további visszaeséssel és akár 29 százalékig emelkedő munkanélküliséggel számolnak. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek