Bankcsőd szélén Görögország

Csak kedden kezdődnek a tárgyalások a görög kormány és a nemzetközi hitelezők között a harmadik mentőhitelről – jelentették be Athénban. Az eredeti időpont péntek lett volna, ám az idő szorításánál hírek szerint fontosabb szempont volt az, hogy nem találtak megfelelő helyet az egyeztetésre. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), az állandó euróövezeti mentőalap, az ESM, illetve a Nemzetközi Valutaalap képviselői ugyanis a görög fővárosban egyeztetnek a 82–86 milliárd eurós kölcsönről, reményeik szerint augusztus első hetéig, hogy augusztus végére már zökkenőmentes legyen a hiteltörlesztés.

Egyelőre tehát ez tűnik a legfontosabb szempontnak, és kevés szó esik arról, hogy az elmúlt fél évben milyen helyzetbe került a görög gazdaság. Az IOBE kutatóintézet a korábban remélt szerény növekedés helyett ma már 2-2,5 százalékos recessziót sem tart kizártnak, amire a magyarázat az, hogy külső források és a bankok hitelezése nélkül gyakorlatilag lefagyott a görög gazdaság.

Ezt megerősíti a bázeli központú Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) a friss felmérése is, amelyik azt mutatja: az első negyedévben 22 milliárd dollárral esett vissza a külföldi bankok görögországi hitelezése. Ez éves alapon 28 százalékos zuhanás, ráadásul egy olyan időszakban, amikor az euróövezet felé nominált kölcsönök nagysága általánosságban 9 százalékkal nőtt.

Az eltérő irány annak a bizonyítéka, hogy a mostani görög adósságválság nem fenyeget különösebb fertőzésveszéllyel az eurót vagy a valutaunió gazdaságait tekintve. Erre utalt Christian Noyer, az EKB kormányzótanácsának tagja is a Le Monde pénteki számában megjelent interjúban. A francia jegybankár szerint az európai bankok veszélyeztetettsége „közel van a nullához”, ahogy annak a kockázata is, hogy Görögország kilép az euróövezetből.

Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy konszolidálódott volna a helyzet. A legnagyobb probléma a görög bankrendszerrel van, amely sürgős tőkeinjekcióra szorul. A június 29-én kezdődött háromhetes bankzár a görög kereskedelmi kamara szerint önmagában hárommilliárd eurós kárt okozott a gazdaságnak. Pénteken az athéni jegybank enyhített ugyan a külföldre utalás korlátozásán – ötvenezerről százezer euróra nőtt az engedélyezhető transzferek napi limitje –, ami komoly segítség az importőröknek, ám jelzi azt, hogy még mindig tartanak az összeomlástól.

Az euróövezeti állam- és kormányfőkkel július 13-án aláírt megállapodás értelmében összesen 25 milliárd eurót szánnak a bankok újratőkésítésére, ennek a forrása azonban bizonytalan. Jó része az 50 milliárd eurósra tervezett privatizációs alapból származna, ám azt egyelőre nehéz megjósolni, ebből mikor és mennyi pénz folyhat be. A másik fő probléma az, hogy a gazdasági aktivitás újraindításának érdekében – de már az ellátás biztosításához is – égető szükség van a tőkekorlátozások feloldására, még az előtt, hogy megállapodás születik a harmadik mentőhitelről, illetve, hogy egy – ősszel várható – átfogó banki stresszteszt alapján tudnának döntést hozni az átstrukturálásról.

Christian Noyer is elengedhetetlennek tartott egy sürgős tőkeinjekciót a rendszerbe – túl a görög pénzintézetek számára fenntartott, 90 milliárd eurót már meghaladó sürgősségi alap (ELA) forrásain. Ellenezte viszont azt, hogy a százezer euró feletti, nem biztosított betéteket vonják be – a Cipruson alkalmazott módszernek sok értelme nem is lenne Görögországban.

További kockázatként nevezte meg a Fitch hitelminősítő egy pénteki elemzésében azt, ha az Európai Unió a jövőben nem ismeri el a görög bankrendszerben törzstőkeként nyilvántartott – a négy nagy bank tőkeállományának csaknem a felét adó – adóhiteleket. Egy tavaly októberben elfogadott törvénymódosítás teszi lehetővé a görög pénzintézeteknek, hogy halasztott adófizetési kötelezettségeiket az állam által garantált hitellé konvertálhatják. Ha ezt a puffert ki kell vonni a rendszerből, a tőkeigény meghaladhatja a 30 milliárd eurót is, vagyis jóval magasabb, mint a hitelezőkkel kalkulált 25 milliárd eurónyi új forrás.

Nem kevésbé volt unortodox az a terv, amelyet állítólag Janisz Varufakisz dolgozott ki a drachmára való átállásra. A Kathimerini athéni lap által idézett telefonbeszélgetés tanúsága szerint a volt pénzügyminiszter még kinevezése előtt az adóhivatal nyilvántartási rendszerére alapozva akart kiépíteni egy alternatív bankrendszert. Itt adószám alapján, az adóbefizetéshez kapcsolódó számlákon keresztül bonyolították volna az átutalásokat, euróban, de az euróövezeti bankrendszeren kívül. Varufakisz meg is kezdte az előkészületeket: a Columbia Egyetemen informatikát tanító gyermekkori barátját bízta meg azzal, hogy törjön be az adóhivatal nyilvántartásába, ami állítása szerint meg is történt, ekkor azonban szembesülniük kellett azzal, hogy a szerverek ugyan Görögországban vannak, ám a szoftvert a hitelezői trojka irányítja. A B terv létét korábban a politikus is elismerte, kiemelve azonban: erre soha nem kapott jóváhagyást Alekszisz Ciprasztól.

Nem kevésbé volt unortodox az a terv, amelyet állítólag Janisz Varufakisz dolgozott ki a drachmára való átállásra. A Kathimerini athéni lap által idézett telefonbeszélgetés tanúsága szerint a volt pénzügyminiszter még kinevezése előtt az adóhivatal nyilvántartási rendszerére alapozva akart kiépíteni egy alternatív bankrendszert. Itt adószám alapján, az adóbefizetéshez kapcsolódó számlákon keresztül bonyolították volna az átutalásokat, euróban, de az euróövezeti bankrendszeren kívül. Varufakisz meg is kezdte az előkészületeket: a Columbia Egyetemen informatikát tanító gyermekkori barátját bízta meg azzal, hogy törjön be az adóhivatal nyilvántartásába, ami állítása szerint meg is történt, ekkor azonban szembesülniük kellett azzal, hogy a szerverek ugyan Görögországban vannak, ám a szoftvert a hitelezői trojka irányítja. A B terv létét korábban a politikus is elismerte, kiemelve azonban: erre soha nem kapott jóváhagyást Alekszisz Ciprasztól.-->