Magyar gazdaság

Felügyeleti díj: jöhet a másik adó?

Egyelőre nyitott kérdés, hogyan pótolja a kormány az élelmiszerlánc-felügyeleti díj beszedésének az Európai Bizottság általi felfüggesztéséből keletkező bevételkiesést. Az EB azért felfüggesztette fel az adó beszedését, mert vizsgálja annak diszkriminatív hatását. A díjat sávosan állapította meg a kormányzat, így a legnagyobb részt hét nemzetközi kereskedelmi lánc fizeti meg – ez az, amit vizsgál a bizottság.

A brüsszeli határozat miatt elvben 30 milliárd forint kiesés mutatkozhat a költségvetésben, amit a legegyszerűbb lenne úgy pótolni, ha a kormányzat lemondana a sávos fizetésről, és az árbevétel alapján befizetendő 0,1 százalékot felvinné 0,3 százalékra minden érintettnek. Ezt a módszert alkalmazták a reklámadónál is, azzal, hogy hagytak egy alsó nulla kulcsot a kisvállakozásoknak. A Blokkk.com internetes kereskedelmi szakportál szerint ha 0,1 százalékról felvinnék 0,3 százalékra a kulcsot, akkor az pótolhatná a kieső bevételt.

Információink szerint azonban az egykulcsos rendszer nem fér bele a kormányzat kisvállalati politikájába, az élelmiszer-felügyeleti díj megemelt rátája túl sok mezőgazdasági vállalkozást érintene hátrányosan. Sokkal reálisabbnak tűnik az a változat, hogy a kormányzat lemond a sávos rendszerről, de kitart a 0,1 százalék mellett, amit viszont be is szed a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Ám ezzel együtt is marad 20 milliárd forint hiány, amelyre nagy valószínűséggel igény tart majd a kormányzat.

Bár a legutóbbi kormánydöntésen volt szó a díjról, hivatalosan semmit nem tudni a tervekről, ám lassan mondania kell valamit a Miniszterelnökségnek ezzel kapcsolatban. Lázár János államtitkár többször jelezte már, hogy a brüsszeli „feljelentgetés” (például egészségügyi különadó vagy élelmiszerlánc-felügyeleti díj) nem célravezető, hiszen egy másik adóval pótolható a kiesés.

Az elemzők szerint a két lehetséges változatból (0,3 százalékra emelés vagy másik adó) az utóbbinak van nagyobb esélye. Ám Brüsszel rendre vizsgálja az effajta “külön” adónemeket, ugyanis azok rendre néhány nagy piaci szereplőre fazonírozottak. Emlékezetes, hogy a kereskedelmi különadót is vizsgálta az Európai Bizottság, ám miután a kormányzat kivezette az adónemet, a vizsgálat elhalt.

Vagyis a további vizsgálódások elkerülésének érdekében a kormányzatnak olyan „másik” adót kellene kitalálni, amely egyértelműen arányos, és minden piaci szereplőt (az arányosság elve alapján) egyformán érint, vagyis a magyar hátterű láncok sem úszhatják meg a nemzetközieknél nagyságrendekkel alacsonyabb befizetéssel csak a cégstruktúrájuk miatt.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek