Soha nem látott vonatok száguldozhatnak a Balaton partján – Vitézy Dávid elszólta magát

A közlekedési és beruházási tárca leendő vezetője a szakbizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy a következő időszak egyik legfontosabb feladata a vasútfejlesztések felgyorsítása lesz. 

Nagy Bálint leköszönő közlekedési államtitkár megkérdezte Vitézy Dávidtól, hogy a balatoni körbejárhatóság megvalósítását támogatja-e a leendő minisztérium. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi elképzelésekhez képest javítottak a beruházás megvalósítási koncepcióján, így már kisebb forrásból, turisztikai jellegű projektként is megvalósulhat.

A politikus arról is beszélt, hogy a balatoni emberek nem szeretnék, ha jelentős teherforgalom lenne a tó környékén, és emiatt azt sem támogatják, hogy kiépüljön a villamosítás a projekt által.

A Világgazdaság írta meg, hogy az egykori építési és közlekedési minisztérium szerint a balatoni körvasútról szóló terv fontos szakaszhoz érkezett. A minisztérium akkor azt közölte, hogy

• 2026-ban írhatják ki az előkészítési feladatokra vonatkozó közbeszerzést, az év végéig pedig a tervezési szerződések aláírására is sor kerülhet.
• a 2027–2029 közötti időszak lehet a részletes tervezésé és az engedélyeztetésé. A folyamat bonyolultságát jelzi, hogy a kiviteli tervek elkészítését két és fél-három évre becsüli a minisztérium.
• 2030-ban pedig – ha a megfelelő források rendelkezésre állnak – kigördülhetnek az első munkagépek a beruházáshoz.

Lapunk azt is megírta, hogy a körvasút megvalósítása érdekében a Balatonfüred–Tapolca–Keszthely vasútvonal villamosításával összesen 77 kilométeren szűnik meg a sebességkorlátozás, valamint 9 kilométeres villamosított vonalszakasz épül meg Lepsény és Balatonakarattya között. 

Navracsics Tibor volt közigazgatási és területfejlesztési miniszter korábban arról is beszélt, hogy az IKOP Plusz program forrásai – amelyekhez Magyarország csak korlátozottan fér hozzá – egyre szűkülnek. 

Emiatt a balatoni körvasút megvalósítása akár nehézségekbe ütközhet, mivel a beruházás részben uniós forrásokra támaszkodna.

A beruházás nem lesz része a transzeurópai árufuvarozási hálózatnak: a vonalat elsődlegesen a személyszállításra és a turizmusra optimalizálják, nem pedig a nemzetközi tehervonatok átengedésére.

A leendő miniszter a balatoni körvasút fejlesztésével kapcsolatban elmondta, hogy nem feltétlenül a teljes villamosítás jelenti a legjobb megoldást. Szerinte 

Kifejtette: a felsővezeték kiépítése elsősorban azokon a vasútvonalakon indokolt, ahol jelentős teherforgalom zajlik, mivel ott adott az a forgalmi volumen, amely gazdaságossá teszi a dízelvontatás kiváltását.

 „Tehát meg fogjuk ismerni az eddig elkészült dokumentumokat, és az alapján fogunk tovább dolgozni” – fogalmazott Vitézy Dávid. 

Arról is beszélt, hogy a jelenlegi kormányzati ciklusban, 2030-ig elsősorban azokat a beavatkozásokat kell előtérbe helyezni a MÁV-nál, amelyek rövid távon is érzékelhető javulást hozhatnak az utasoknak. 

Példaként az idei balatoni nyári forgalom kezelését említette, ahol gyors intézkedésekre lehet szükség. 

Akkus vonatok?

Igen, számos nyugat-európai országban futnak már akkumulátorral (is) üzemeltethető vonatok, sőt, a szolnoki Stadler-üzem gyártja az újonnan rendelt akkumulátoros FLIRT vonatok kocsiszekrényeit, amelyek 2029-ben kezdik meg szolgálatukat a dán vasúthálózaton. A Stadler FLIRT Akku vonatok csendesek, és akár 100 kilométert is megtesznek tisztán akkumulátoros üzemmódban, miközben automatikusan töltődnek légvezeték alatt vagy fékezés közben. 

A Stadler egy svájci központú cég (Stadler Rail AG), de Magyarországon is van gyára: az országban is közlekedő FLIRT és KISS motorvonatok például részben Magyarországon készülnek – a kocsitestek jórészt Szolnokon, a végső összeszerelés viszont gyakran Svájcban vagy más Stadler-üzemekben történik.