Még soha nem tett ilyet, de most az oroszlán barlangjába utazik Trump: itt nem az amerikai elnök irányít majd – „Az egész világ abban reménykedik, hogy jól sül el!"
Témák széles köréről fog tárgyalni Pekingben a hét második felében Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök; utóbbinak ez lesz az első kínai látogatása első hivatali ideje, 2017 óta. Elemzők egy része figyelmeztet, hogy ezúttal a kínai vezető van erősebb helyzetben, Trumpnak valószínűleg jelentős engedményeket kell tennie, ha kézzel fogható eredményt akar felmutatni a kínai–amerikai csúcstalálkozó után.
A két elnök tárgyalásának napirendjén szerepel többek között Irán, Tajvan, a mesterséges intelligencia, az atomfegyverek és a kritikus fontosságú ásványok – utóbbiak esetében meg akarják hosszabbítani a tavaly kötött megállapodást.
Erre Washingtonnak azért is különösen nagy szüksége van, mert az Irán ellen folytatott háború alaposan kimerítette az amerikai katonai készleteket, és tönkretette az Egyesült Államok régióbeli rakétavédelmi rendszerének egy kulcsfontosságú részét, a radarállomásokat.
Bár pontos adatokat nem tudni, az újjáépítéshez sok mindenre szükség lesz – többek között Kínából származó kritikus fontosságú ásványokra és ritkaföldfémekre, amelyeknek az exportja Peking egyik legerősebb fegyvere, és nem fél használni.
A kínai–amerikai csúcstalálkozó célja stabilizálni a kapcsolatokat
A világ két legnagyobb gazdaságának első emberei hat hónap elteltével találkoznak ismét személyesen, Trump az iráni háború miatt elhalasztotta az eredetileg márciusra tervezett pekingi látogatását. A cél stabilizálni a kapcsolatokat.
A Reuters amerikai tisztviselőktől származó információi szerint a két fél várhatóan megállapodik olyan fórumok létrehozásáról, amelyek elősegítik a kölcsönös kereskedelmet és befektetéseket, míg Kína bejelenti
- Boeing repülőgépek,
- amerikai mezőgazdasági termékek
- és energiahordozók
beszerzését.
A találkozón hivatalosan is bejelenthetik a kereskedelmi tanács és a befektetési tanács létrehozásának tervét, de ezeknek a mechanizmusoknak a megvalósításához további munkára lehet szükség.
A két ország megvitatja a kereskedelmi háborúban kötött fegyverszünet meghosszabbítását is, bár az egyelőre nem világos, hogy ez a héten megtörténhet-e. „Még nem jár le, és biztos vagyok benne, hogy megfelelő időben bejelentjük a meghosszabbítását” – fogalmazott.
Az egész világ sikerben reménykedik
A csúcstalálkozó nem csupán a két ország szempontjából fontos, politikai és gazdasági következményekkel jár majd Európa, Japán és Dél-Korea számára is.
Gyakorlatilag mindenkinek fűződik érdeke a tárgyalások kimeneteléhez
– mondta a CNBC-nek Chad Bown, a Peterson Institute for International Economics vezető kutatója.
Egyetért vele Eswar Prasad, a Cornell Egyetem közgazdaságtan-professzora is. „Az egész világ abban reménykedik, hogy a két vezető legalább a kérdések egy részében megállapodásra jut… és megtalálja a módját annak, hogy megakadályozza a fennmaradókkal kapcsolatos feszültségek további eszkalálódását” – hangsúlyozta.
Szerinte az eredménynek komoly következményei lehetnek a globális kereskedelemre, a geopolitikára és „a szabályokon alapuló rend fennmaradására”.
Ha nem érnek el eredményt, akkor tovább mélyülnek a feszültségek, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságok, megbénítva a globális kereskedelmet és a növekedést – tette hozzá.
Kinek a kezében vannak az aduk?
Elemzők egy része úgy gondolja, hogy ezúttal Hszi várja erősebb helyzetben a csúcstalálkozót. A Council on Foreign Relations amerikai agytröszt elemzése szerint a kritikus fontosságú ásványkincsek terén kialakított dominancia magabiztossá teszi a kínai elnököt, aki a stabilitás és a folytonosság üzenetét akarja megtestesíteni.
Hszi célja nem a konfrontáció, mert a számára az a legfontosabb, hogy megvalósítsa belföldi prioritásait,
elsősorban a félvezetőipari önellátás felgyorsítását és Kína további elszigetelését a nyugati technológiai függőségtől.
A kínai gazdaság gyengélkedése a The Wall Street Journal (WSJ) elemzése szerint arra ösztönzi Hszit, hogy együttműködjön Trumppal. Abban bízhat, hogy megbékíti az amerikai elnököt, ha megígéri neki, hogy több szóját és repülőgépet vásárol – hasonló ígéreteket azonban már korábban is tett, ám az amerikai gazdák sosem szerezték vissza elveszített kínai piaci részesedésüket.
Tajvan lehet az igazi csapda
A gazdasági lap szerint elképzelhető, hogy a kínai elnök enged a kritikus fontosságú ásványok exportja terén – több fejlett amerikai csipért cserében, de a mesterséges intelligencia kérdésében nem várható jelentős előrelépés, mert azt Hszi a Kína és az Egyesült Államok közötti verseny döntő színterének tekinti.
A WSJ szerint azonban Tajvan az igazi csapda, amelyet Hszi Trumpnak állít. A kínai elnök vétójogot akar az Egyesült Államok által a szigetnek történő fegyvereladások felett, és arra törekszik, hogy Washington hivatalosan is „ellenezze” Tajvan függetlenségét, szemben a jelenlegi „nem támogatja” állásponttal.
Hszi várhatóan azzal érvel majd, hogy ez a változtatás nem jár jelentős következményekkel az amerikaiak számára, és egyúttal fényezheti is Trump egóját azzal, hogy még egy problémás régióban hozhat békét. „Trump diplomáciája mindenekelőtt személyes jellegű, és senki sem tudja megjósolni, mit fog tenni a tárgyalóteremben” – hangsúlyozta a lap.
A brit The Guardian kommentátora is Tajvan miatt aggódik a leginkább. Szerinte az Ukrajnával, Gázával, a NATO-val, Grönlanddal, most pedig Iránnal és Libanonnal kapcsolatos sorozatos, megalázó politikai kudarcok után
Trump égetően vágyik egy diplomáciai sikerre.
Gyenge pozíciója a csúcstalálkozó előtt táplálja azokat a spekulációkat, hogy az Egyesült Államok Tajvan iránti támogatásának csökkentése lehet az ár, amelyet Hszi kér a támogatásért.
