„Napokon belül megjelenhet a Magyar Közlönyben a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) idei évre szóló fejlesztési keretének módosított változata” – közölte lapunk érdeklődésére Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.
A különböző uniós gazdaságfejlesztési pályázati kiírások tervezett idejét, keretösszegét tartalmazó, márciusban megjelent fejlesztési keret módosítása azért vált szükségessé, mert több kiírás az eredeti tervekhez képest később jelent vagy jelenik majd meg.
A helyettes államtitkár közölte azt is, hogy az eredeti 830 milliárdos összegről 900 milliárd fölé emelkedik majd a fejlesztési keret összege, vagyis az idén már megjelent, illetve megjelenő gazdaságfejlesztési kiírások összesített összege.
A márciusi tervek szerint már májusban meg kellett volna jelenniük a Ginop visszatérítendő támogatást tartalmazó pénzügyi eszközeinél, vagyis a hiteltermékeknél és a kombinált hiteltermékeknél a közvetítő cégek kiválasztására vonatkozó felhívásoknak. Ezzel kapcsolatban Csepreghy Nándor elmondta: tart még az egyeztetés a kormányon belül, hogy a visszatérítendő források kicsatornázása milyen módon valósuljon meg, és várhatóan az ősz közepén születik meg a döntés.
A 2007–2013-as periódusban négy csoportot (kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, pénzügyi vállalkozások, alapítványok) képviselve több mint száz pénzügyi közvetítő szerződött le a kombinált mikrohitel és az Új Széchenyi Hitel Program forrásainak folyósítására, de nem biztos, hogy ez a modell folytatódik. Csepreghy Nándor ugyanis arra utalt, a kormány az uniós pályázati rendszert alapvetően in-house módon akarja működtetni, és így a kiszervezések megszüntetésében érdekelt.
A helyettes államtitkár azt is közölte, hogy várhatóan az év végén nyílnak meg a kkv-k előtt a kombinált termékeket tartalmazó felhívások. Az eredeti terv szerint már júliustól kezdve fokozatosan jelentek volna meg ezek a pályázatok. A vissza nem térítendő forrásokat tartalmazó, kkv-knak szóló három kiírás is egy-két hónapos csúszással jelent meg, miközben a piaci szereplők tapasztalatai szerint a kkv-k türelmetlenül várják az új uniós gazdaságfejlesztési pályázatok meghirdetését.
Azzal kapcsolatos kérdésünkre, miszerint a kormány mennyiben tekinti problémának, hogy késve jelennek meg a kiírások, a helyettes államtitkár azt közölte: „Az a projekt vagy cég, amely nem bír fennmaradni addig, amíg ezek a kiírások nem jelennek meg, valójában nem is érdemes uniós támogatásra. A 2014–2020-as ciklusban nem az a cél, hogy lélegeztetőgépen tartsunk életképtelen cégeket, hanem hogy olyan projekteknek nyújtsunk addicionális fejlesztési forrást, amelyek ezt többszörösen visszafizetik a növekvő termelékenység és forgalom, illetve a megnövekedett adóbevételek formájában” – mondta. Kiemelte: amiatt sem sürgős most gyorsan kiírni a pályázatokat, mivel 2018-ig minden kiírás meg fog jelenni, és így is elég idő lesz azok megvalósítására, hiszen a pénzügyi elszámolásoknak 2022-ig kell megvalósulniuk.
Szerinte a pályázati tanácsadói piac abban érdekelt, hogy minél hamarabb megjelenjenek a kiírások, hiszen így minél hamarabb kidolgozhatják azokat a konstrukciókat, amelyekkel a cégek indulhatnak a pályázatokon. „Mi viszont abban vagyunk érdekeltek, hogy megfelelően átgondolt kiírások jelenjenek meg” – tette hozzá.
Kiemelte: amikor beérkezik egy kiírási tervezet bármelyik szaktárcától a Miniszterelnökséghez, akkor az utóbbi makrogazdasági szempontból megvizsgálja, hogy az adott kiírás mennyiben szolgálja az ország hosszú távú gazdaságpolitikai céljait. „Ha pedig a Miniszterelnökség úgy látja, hogy az adott kiírási tervezet ebből a szempontból nem megfelelő, akkor annak módosítását kérheti, ahogy erre volt is már példa. Ez a tényező szintén eredményezheti a kiírások eredetileg tervezett meghirdetésének csúszását” – mondta.
Az valójában technikai kérdés, hogy a rendelkezésre álló forrásokat el tudja-e költeni az ország, inkább annak a tényezőnek van jelentősége, hogy a források felhasználása milyen hatásossággal, eredményességgel jár együtt. Ebből a szempontból elmondható, hogy a 2007–2013-as ciklust jobban is végig lehetett volna vinni – mondta lapunknak a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Szerinte nagy kár volt azért, hogy a 2010-es kormányváltás óta eltelt öt évből majdnem két évig állt a pályázati intézményrendszer, illetve leálltak a projektek a különböző intézményrendszeri átalakítások, fejlesztéspolitikai reformok miatt. Ennek tudható be, hogy a százszázalékos forráslehívás érdekében most kapkodást, a projektek feszített ütemű végrehajtását látni. Jelenleg is még rengeteg, jellemzően Támop-pályázat megvalósítása van folyamatban. Kérdés, hogy egy 1-1,5 milliárdos projektet fél év alatt milyen hatásfokkal, eredménnyel lehet megvalósítani – tette hozzá.
Az valójában technikai kérdés, hogy a rendelkezésre álló forrásokat el tudja-e költeni az ország, inkább annak a tényezőnek van jelentősége, hogy a források felhasználása milyen hatásossággal, eredményességgel jár együtt. Ebből a szempontból elmondható, hogy a 2007–2013-as ciklust jobban is végig lehetett volna vinni – mondta lapunknak a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Szerinte nagy kár volt azért, hogy a 2010-es kormányváltás óta eltelt öt évből majdnem két évig állt a pályázati intézményrendszer, illetve leálltak a projektek a különböző intézményrendszeri átalakítások, fejlesztéspolitikai reformok miatt. Ennek tudható be, hogy a százszázalékos forráslehívás érdekében most kapkodást, a projektek feszített ütemű végrehajtását látni. Jelenleg is még rengeteg, jellemzően Támop-pályázat megvalósítása van folyamatban. Kérdés, hogy egy 1-1,5 milliárdos projektet fél év alatt milyen hatásfokkal, eredménnyel lehet megvalósítani – tette hozzá. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.