Draghi olajozza az európai piacokat
A frankfurti DAX index száz pontot emelkedett, az euró pedig egy százalékot veszített erejéből, kurzusa 1,11-re esett a dollárral szemben csütörtök délután, ahogy Mario Draghi, az EKB elnöke bejelentette: kicsit módosítják a mennyiségi lazítás programját, hogy bizonyítsák, a jegybank akar, kész és képes is tenni valamit a borúsabb világgazdasági környezetben. A tagországok egyes államkötvény-kibocsátásainak 33 százaléka kerülhet az európai jegybank portfóliójába 25 százalék helyett, annak keretében, hogy az EKB havonta hatvanmilliárd euróért vásárol különböző értékpapírokat, a szándék szerint egészen 2016 őszéig. Ám Draghi közölte: az eszközvásárlások összetételét, összegét vagy időtartamát is módosítani lehet, ha szükséges, amennyiben elhúzódna a piacokon nagy kilengéseket okozó folyamat, elsősorban a kínai gazdaság lassulása miatt, ami persze az egész feltörekvő térségre nagy hatást gyakorol. Sőt, sajtótájékoztatóján azt is megjegyezte, nem számít rá, hogy a folyamat hamar kedvezőbb irányba terelődne.
Az ülésen természetesen nem változott a 0,05 százalékos alapkamat, de a piacok számára a kérdés nem is ez volt, hanem az, vajon az EKB reagál-e az utóbbi időszak felfordulásaira. Minthogy a válasz igen, a tőzsde és az árfolyam azonnal válaszolt is az üzenetre. A 68. születésnapját ünneplő Mario Draghi felolvasta az új előrejelzéseket is, amelyek háttérmunkáját augusztus 12-én zárták le, így mindaz, ami azóta a piacokon történt, olyan kockázatnak tekinthető, amely a friss előrejelzéseket is némileg derűlátó színben tüntetheti fel. Az eurózóna idén, jövőre és 2017-ben csupán 1,4, 1,7 és 1,8 százalékkal bővülhet, a júniusi prognózisnál lassabban. Az inflációs kilátások is inkább romlanak. Az említett három évben 0,1, 1,1 és 1,7 százalék várható, holott a három hónappal ezelőtti közleményben még 0,3, 1,5 és 1,8 szerepelt. Az ok az olajárakban keresendő elsősorban, vagyis Draghi szerint időleges tényező húzza le az árindexet, azért ez a jelenség nem defláció. Még akkor sem, ha a következő hónapokban akár negatív inflációs számok is megjelenhetnek. Az olcsó olaj ugyanakkor kedvező hatású is, hiszen a fogyasztók zsebében több pénz marad, ez gerjesztheti a keresletet és ösztönözheti a beruházásokat.
Egy kérdésre, miszerint a világgazdaságban nem kerekedtek-e felül azok az erők, amelyek az inflációt tartósan rendkívül alacsonyan tartják, és ennek következtében a nagy jegybankok kétszázalékos inflációs célját is megkérdőjelezik, az elnök azt válaszolta: az ülésen erről nem beszéltek. Szerinte a központi bankok hitelessége forogna veszélyben, ha feladnák az eddig elérhetőnek vélt szintet. Megismételte: az EKB-nak nincs árfolyamcélja, miközben az euró kurzusa természetesen befolyásolja a gazdaságok növekedését, és egyben kifejezi, hogy a nagy térségek mindinkább eltérő bővülési és kamatpályára kerülnek.
A feltörekvő gazdaságok lanyhább fejlődése mint növekedésgátló tényező mellett a mérlegalkalmazkodásnak az üteme és a strukturális reformok bevezetésének az irama sem megfelelő az eurózónában. A stabilitási paktum keretében javítani kellene az üzleti környezetet, az infrastruktúrát, ösztönözni a termelőberuházásokat, a munkahelyteremtést és a termelékenységet.
A kínai események taglalására nem tért ki Mario Draghi, de elmondta: arra számít, hogy a húszak csoportjának ankarai pénzügyminiszteri és jegybankelnöki találkozóján pénteken és szombaton többet megtud a pekingi kormányzat képviselőitől. A tanácskozásra készített anyagában a Nemzetközi Valutaalap óvta a nagy jegybankokat, ideértve az amerikait is, a kamatemeléstől, az EKB-t pedig lényegében felszólította, hogy folytassa a mennyiségi lazítási programját, s ha szükséges, bővítse is.
Növekvő kockázati tényezők veszélyeztetik a globális gazdaságnövekedéssel kapcsolatos kilátásokat – áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön ismertetett jelentésében. A jelentésben az IMF nem közölt gazdasági előrejelzési adatokat, ugyanakkor jelezte, hogy „nőtt a rontás kockázatának a lehetősége”.
Az IMF legutóbbi, júliusi előrejelzésében az szerepelt, hogy idén 3,3 százalékkal nő a globális gazdaság a tavalyi 3,4 százalék után. Ezen belül az Egyesült Államok GDP-je 2,5 százalékkal nő a tavalyi 2,4 százalékról, az euróövezeté 1,5 százalékkal bővül, ami csaknem a duplája a tavalyi 0,8 százaléknak, míg Kína gazdaságnövekedése 6,8 százalékra lassul a 2014. évi 7,4 százalékról.
Csalódást okoztak a franciák
A vártnál nagyobb mértékben fokozódott a gazdasági aktivitás augusztusban az euróövezetben – közölte csütörtökön a londoni Markit Economics gazdaságkutató intézet. Augusztusban 54,4 pontra emelkedett a júliusi 54,0 pontról az euróövezet szolgáltatóipari beszerzésimenedzser-indexe (BMI). Elemzők az előzetes adattal, 54,3 ponttal megegyező értéket vártak augusztusra. A szolgáltatóipari és feldolgozóipari adatok összevonásával képzett összetett BMI 54,3 pontra emelkedett augusztusban a júliusi 53,9 pontról (az ötven pont feletti érték növekedést jelez).Az euróövezet négy nagy gazdasága közül 58,8 pontos összetett BMI-vel Spanyolország mutatta fel a legnagyobb növekedési ütemet, de lendületes növekedést ért el Németország és Olaszország is. Franciaország ismét csalódást okozott, teljesítménye stagnálásközeli szintre húzódott vissza, bár az összetett BMI még ezzel együtt is már a hetedik hónapja tartózkodik a növekedést a zsugorodástól elválasztó 50 pontos határ felett.
Az euróövezet négy nagy gazdasága közül 58,8 pontos összetett BMI-vel Spanyolország mutatta fel a legnagyobb növekedési ütemet, de lendületes növekedést ért el Németország és Olaszország is. Franciaország ismét csalódást okozott, teljesítménye stagnálásközeli szintre húzódott vissza, bár az összetett BMI még ezzel együtt is már a hetedik hónapja tartózkodik a növekedést a zsugorodástól elválasztó 50 pontos határ felett.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.