Tízezermilliárd forint forrás a bankoknál

Nem sokan foglalkoztak azzal az elmúlt években, hogy milyen állapotban van a magyar bankszektor, viszont a pénzintézetek annál több büntető intézkedést kaptak – mondta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Közgazdász-vándorgyűlésén, Miskolcon. Csányi szerint az elmúlt években a tisztességtelen jelzőt ragasztották a magyar bankszektorra, és a gazdaság egyik leggyűlöltebb szegmensévé tették.

Csányi azonban bizakodó, szerinte elképzelhető, hogy most már a hitelezés növekedésének a korszaka következik – annak ellenére is, hogy az OTP-nél úgy látják: a gazdasági növekedés lassulni fog. A növekedési hitelprogramot helyesnek és jónak nevezte az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, ám a vállalati hitelezés ennek ellenére jövőre érheti el mélypontját. Szerinte ugyanis nem a hitelkínálattal, hanem a kereslettel van a baj. „A bankrendszer tízezermilliárd forint szabad likviditással rendelkezik, és az OTP egymaga ezermilliárd forinttal több hitelt tudna kihelyezni” – mondta Csányi Sándor. Arról beszélt, a vállalatok eladósodottsága magasabb az európai átlagnál, a GDP 87 százalékát kitevő vállalati eladósodottságból azonban csak 21 százalékot vesznek fel hazai hitelintézetektől. A hitelek döntő része a tulajdonosoktól és külföldi bankoktól származik – emelte ki.

Csányi egyetértett a Magyar Nemzeti Bankkal: szerinte is elegendő volna öt nagybank a magyar gazdaság igényeinek kiszolgálására. A bankszektor 2020-ban érheti el a 10 százalék körüli tőkearányos jövedelmezőséget – prognosztizálta. Kalkulációja szerint 2003 és 2014 között 3000 milliárd forinttal alacsonyabb lett a bankszektor eredménye a vártál, amelyből 1700 milliárd az extra adók miatt volt. Csányi ismertette, hogy a külföldi tulajdonosoknak 1600 milliárd forintnyi tőkeemelést kellett végrehajtaniuk a veszteségek kompenzálására, de az OTP-nél nem kellett tőkeemelés. Az elnök-vezérigazgató örül a bankadó csökkenésének, ezzel a magyar bankszektor már nem a legnagyobb, hanem a második legnagyobb teherrel adóztatott szektor Európában.

Az OTP elnök-vezérigazgatója szerint Magyarország tőkevonzó képességével baj van, a pénz ugyanis inkább kifelé megy, mintsem jönne. Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára erre reagálva előadásában hangsúlyozta, hogy ugyan sokak szerint nem tűnik túl fényesnek az FDI alakulása, de ha a GDP-hez mérjük a külföldi tőkét, akkor nem annyira elkeserítő a helyzet. – A Nokia 2012-es kivonulása súlyos csapást mért a hazai FDI-állományra – emelte ki.

Szerinte a keleti nyitásra azért volt szükség, hogy több lábon álljunk, ha valahol beüt a krach. A történet érdekessége, hogy most éppen Kínában vannak problémák, amire Szabó László is kitért. – Három-öt évvel ezelőtt mindenki Kínát mondta a következő világhatalomnak, de a gazdaság dinamikája most nem néz ki valami jól – hangsúlyozta a külügyminiszter-helyettes. Sokan most Indiát tartják a következő országnak, amely nagy fejlődést mutathat – tette hozzá.

Kovács: nullszaldós költségvetés kell

Kegyelmi pillanatban vagyunk, hiszen a magyar GDP az európai növekedés élmezőnyében van, az összes elemzés azt jelzi, hogy bele fogunk simulni a visegrádi országok teljesítményébe – mondta Kovács Árpád, az MKT és a Költségvetési Tanács elnöke. A várható éves 3 százalék körüli magyarországi növekedés a régiós átlagának megfelel, és felette lesz az uniósnak. Kovács Árpád kiemelte: az infláció és az államadósság esetében is kedvező a várakozás. Az infláció alacsony szinten marad, miközben a GDP-arányos bruttó államadósság csökken a kamatkiadások mérséklődése mellett, ami a fiskális mozgásteret növeli. A Költségvetési Tanács elnöke szerint ha ezeket a várakozásokat összehasonlítjuk a lakossági várakozással, akkor megállapíthatjuk, hogy a gazdasági eredmények semmit sem jelentenek az embereknek.