Matolcsy tovább lazíthat

Lehetséges, hogy a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) újra csökkenteni fogja az irányadó kamatszintet, bár egyelőre az 1,35 százalékos kamat tartását várjuk – írta Pasquale Diana, a Morgan Stanley közgazdásza legfrissebb elemzésében.

Szerinte várni kell addig, amíg az Európai Központi Bank (EKB) növeli a mennyiségi lazítási programját (QE), vagy amíg az MNB nem módosítja lefelé az inflációs előrejelzését. (Az MNB legközelebb decemberben, azt követően jövő márciusban vizsgálja felül inflációs előrejelzését.) A jegybank júliusban zárt le egy kamatcsökkentési ciklust, amelynek során 75 bázisponttal vágta a rátát; 2012 óta összesen 565 bázisponttal csökkentette a kamatot.

Az elemzők az után kezdtek újabb kamatvágási spekulációba, hogy az MNB a múlt heti kamatdöntés után jelezte: a teljes előrejelzési horizonton tartani kívánják az alapkamatot, ami 2017 közepét jelenti. A monetáris tanács hivatalosan eddig nem közölte, hogy ilyen hosszú ideig nem változtatnának a kamaton, az iránymutatás így újabb elemként értelmezhető. Peter Attard Montalto, a Nomura vezető közgazdásza úgy véli: az MNB mindent megtett azzal, hogy az előrejelzési időszak végéig jósolja a kamattartást, a következő lépés a csökkentés lehet.

Az MNB az idei évben nulla, jövőre pedig 1,9 százalékos inflációt prognosztizál, miközben a gazdasági növekedés 3,2 százalékról 2,5-re csökkenhet. Az infláció azonban ismét meglepetést okozott a szakértők körében: szeptemberben 0,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az augusztusi stagnálás után, előtte pedig még pár hónapig pozitív számokat láthattunk. Elemzők szerint az infláció csak kissé mozoghat alacsonyabb pályán a következő időszakban, mint ahogy az MNB véli, az EKB várható újabb lazítása azonban érdemben növeli a kamatcsökkentési mozgásteret. Mario Draghi, az EKB elnöke múlt csütörtökön bejelentette, hogy decemberben felülvizsgálják a havi 60 milliárd eurós mennyiségi lazítást, és akár 2016 szeptembere után is tarthat a program.

Ha az EKB kibővíti a QE-t, nem emelkedik a hazai infláció a várt üzemben, valamint a hazai gazdasági növekedés lassulna a beruházások elmaradása miatt, akkor a jövő év első felében elképzelhetőnek tartunk egy ismételt kamatcsökkentési sorozatot – hangsúlyozzák a Raiffeisen Bank szakértői. Úgy kalkulálnak, hogy ebben az esetben 35–50 bázisponttal is vághatja a kamatot a monetáris tanács.

Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza lapunknak azt mondta, hogy az MNB olyan előretekintő iránymutatást adott, amely szerint a kamat és az infláció közötti kapcsolat fel fog lazulni. „Az előrejelzési horizont végére az infláció fel fog menni

3 százalékra, miközben az irányadó ráta szerintük marad 1,35 százalékon” – magyarázta az elemző. Ezzel az előretekintő iránymutatással lazította igazán a monetáris kondíciókat a jegybank, mert a normalizálódó inflációt nem fogja lekövetni a kamat.

A múlt hónapban például váratlanul 25 bázisponttal lejjebb tolta a kamatfolyosót, és eltörölte a 2 és 5 százalék közötti választható tartalékráta rendszerét. Elemzők szerint most olyan lépéseken gondolkodhatnak a jegybankban, amelyek segítenek fenntartani a gazdasági növekedést, de már a magasra duzzadt devizatartalék egy részétől is meg kellene szabadulniuk.

A múlt hónapban például váratlanul 25 bázisponttal lejjebb tolta a kamatfolyosót, és eltörölte a 2 és 5 százalék közötti választható tartalékráta rendszerét. Elemzők szerint most olyan lépéseken gondolkodhatnak a jegybankban, amelyek segítenek fenntartani a gazdasági növekedést, de már a magasra duzzadt devizatartalék egy részétől is meg kellene szabadulniuk. -->