Aggódnak a térség cégei

Derűlátók az európai vállalatok a harmadik negyedéves kilátásaikat illetően, és várhatóan így lesz ez a negyedik negyedévben is – derül ki az amerikai Grant Thornton tanácsadó cég felméréséből. A földrészen már tavaly is érződtek a gazdasági élénkülés jelei, a háttérben pedig ott van a nagyon erős amerikai és brit, valamint a viszonylag erős német gazdaság is, erre Edward Nusbaum, a csoport vezérigazgatója mutatott rá a Világgazdaságnak.

"Rendben vannak” térségünk országai is, és jellemzően a magánvállalatok vezetői optimistábbak. „Várakozásuk azonban ingatag a nagyszámú migráns, a görög válság, egyes európai országokban pedig a politikai és a gazdasági stabilitás sérülékenysége miatt. Mások a kínai növekedés lassulása miatt aggódnak. Bár az ottani, évi 10 százalékos bővülést követő 7 százaléknak sok európai ország nagyon is örülne, sok ország megszenvedi, hogy a kisebb kínai ipari termeléssel csökken az import is. Ez főleg a kanadai és az ausztráliai bányászatot sújtja, de talán a magyarországit is” – magyarázta Edward Nusbaum. Európát érinti az orosz gazdaság állapota is, amelynek sokat ártott az olaj árzuhanása és a rubel gyengülése. Igaz, az orosz olajárfüggés kicsit már gyengébb lett több helyi iparág, például az autógyártás kifejlődése miatt.

Gond továbbá az euró értékének múlt évi csökkenése is, bár ez az exportot és a turizmust serkenti, például Magyarországon is. Magyarország a Grant Thornton globális dinamizmus indexe alapján nagyjából a középmezőnyben található. Növekedési lehetőségeit az említett idegenforgalom és export mellett javíthatja az alacsony olajárak hatása is. Jó az ország a pozíciója a nagy gáztároló kapacitásai miatt, ezek kihasználásában együttműködhet a Gazprommal, és ezekre alapozva jobban diverzifikálhatja gázbeszerzéseit. A felmérés megerősíti: jövőre Magyarországon is GDP-növekedés várható.
Nőhet a hazai export az Akcenta CZ szerint is, amely felmérésében a kis- és közepes vállalatokra (kkv) összpontosított. Augusztusban a magyarországi import és export euróban 6,2 százalékkal nőtt tavaly augusztushoz képest.

Ugyanakkor gond, hogy az együtt mintegy 270 ezer főt foglalkoztató hazai kkv-k – amelyek háromnegyede teljes hazai tulajdonban van – az ország exportjának csak a negyedét képviselik. Bár az exportálási szándék megvan a kis- és középvállalatokban is, a kivitelt hátráltathatja az információ hiánya, a bizalomvesztés vagy a devizaügyletek nem megfelelő kezelése.

Kockázataik azonban csökkenthetők hatékonyabb devizaátutalásokkal, például ha gyors és egyszerű átutalást tesznek lehetővé partnereiknek, vagy megfelelő árfolyamlimitet állítanak be az átutaláshoz. Az Akcenta úgy számol, hogy ezzel – külön ráfordítás nélkül – akár ötszázezer–egymillió forintot is megtakaríthatnak évente.

A hazai termékek közül leginkább a vegyipari és gyógyszeripari áruk, az orvosi berendezések, a gépek és a műszerek piaca bővül, de kelendők az autóipari alkatrészek, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek is. Májusban az autóipar húzta az exportot, a szegmens kapacitása miatt pedig az export további bővülése várható. Az ország legnagyobb külkereskedelmi partnere Németország. Az Akcenta szerint a gyengébb forintnak köszönhetően javult Magyarország versenyképessége.

Mit ér a vállalat, ha magyar?

A hazai cégek helyzetéről, kilátásairól, a terjeszkedési lehetőségekről az uniós támogatásokról és a jegybanki hitelprogramokról szól a Világgazdaság november 12-i „Mit ér a vállalat, ha magyar?” című konferenciája is.