Az uniós pénzek mérsékelték a magyar államháztartás hiányát

Október végén 816,2 milliárd forintra csökkent az államháztartás központi alrendszerének a hiánya, ami az egész évre tervezett szintnek csupán a 91 százaléka. A tizedik hónapban a várakozásoknak megfelelően 138 milliárdos többlettel zárt a büdzsé. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) magyarázata szerint ez nem csak a korábban felfüggesztett uniós transzfer részbeni megérkezésének a következménye. A szufficit másik okát a növekvő adóbevételekben jelölik meg.

Némi gondot jelez azonban, hogy a magyarázat szerint az októberben beérkezett 233 milliárd forintnyi forrásnak a nagyobb részét tette ki a korábban elmaradt finanszírozás. (Mint ismert: az Európai Bizottság öt hónapos vita lezárását követően még szeptemberben oldotta fel az egyes operatív programok kifizetésének felfüggesztését, így a Magyarországot megillető összegeket októberben utalták át.) Ez annyit jelent: e nélkül minden bizonnyal hiánnyal zárt volna a költségvetés. Csakhogy október már általában többletes hónap: az elmúlt két évben rendre szufficittel zárt a büdzsé.

Aggodalomra azonban aligha van ok, hiszen az elmúlt két évvel összehasonlítva most áll a legjobban a költségvetés. Tavaly és az előtt október végén az egész éves hiánynak a 96, illetve 98 százalékát tette ki az október végi deficit – a mostani 91 százalék ebből a szempontból alacsonynak számít. Ráadásul az elmúlt két évben is meghaladta augusztusban és szeptemberben a hiányszint az év végit – ahogyan az idén is a tervet.

Az NGM is bizakodó, hiszen a múlt évinél mintegy 570 milliárd forinttal több adóbevételt regisztráltak október végéig. A társasági adó, általános forgalmi adó, jövedéki adó, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és járulékbevételek voltak magasabbak. Ez a tárca szerint részben a növekedés eredménye, másrészt a gazdaság fehéredésének (az online pénztárgépek, az EKÁER-rendszer bevezetésének) köszönhető. A kormányzat szerint az uniós hiánycél (a GDP 2,4 százaléka) reálisan tartható lesz.