Régiós devizák a forint erősödésének árnyékában

A Magyar Nemzeti Bank szigorú kommunikációja és a relatíve stabil magyar gazdasági környezet révén a forint 2025-ben felülmúlja a kelet-közép-európai régió többi valutáját, 5,29 százalékos euróval szembeni erősödéssel. 

Túlzsúfolt pozíció miatt érzékeny a forint

Ez a jegybanki szigorú retorika hosszabb távon is fennmaradhat,

így erre tekintettel év végéig megmaradhat ez a stabilnak mondható, 390 forint körüli euróárfolyam. 

Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk a túlzsúfolt pozíciót, amely miatt a forint érzékeny a globális vagy országspecifikus sokkhatásokra, például az orosz olajjal kapcsolatos uniós vám bevezetésének lehetőségére. Ráadásul a 2026 áprilisában esedékes országgyűlési választások nagyfokú bizonytalanságot hoznak magukkal, és bőséges lehetőséget nyújtanak a piaci szereplőknek az eredményről való spekulációra. 

Az előzőleg említett árfolyam-emelkedés természetesen nem alakulhatott volna ki az euró dollárral szembeni tartós erősödése nélkül, amely nemcsak a magyar forint, hanem a többi közép- és kelet-európai deviza árfolyamának emelkedését is segítette. 

Most vizsgáljuk meg a többi régiós deviza árfolyammozgásait, valamint azokat a tényezőket, amelyek leginkább befolyásolták ezeket a változásokat.

A cseh korona ellenálló maradhat

A cseh korona (CZK) erősödik, mivel a Cseh Nemzeti Bank (CNB) elsőként zárta le kamatcsökkentési ciklusát, és szigorú előrejelzéseket adott, amelyek kedvező hatással voltak az árfolyamra. A régióban utánunk a csehek árfolyama erősödött a legjobban az euróhoz képest, 3,48 százalékkal. 

A gazdaság fellendülése és a pozitív folyó fizetési mérleg is támogatja a CZK erősödését. A CNB nem tervezi egyelőre a kamatemelések megkezdését, de a hosszú távú kamatkülönbözetek és a gazdasági alapok kedvezők, így az árfolyam továbbra is erős maradhat. 

A korona már nagyjából 2,4 százalékkal erősebb a központi bank előrejelzéseinél, de a CNB üdvözli ezt a tendenciát, mivel segíthet a tartós infláció csökkentésében, így ez a közeljövőben nem fog fordulópontot hozni. Az alapvető gazdasági mutatók, például a háztartások fogyasztása és a stabilizálódó ipari szektor, pozitív növekedési kilátásokat jelentenek. 

A munkaerőpiac szűkülése és a bérkövetelések növekedése is várható, de a monetáris politika semleges marad. A cseh gazdaság és a korona erősödése a geopolitikai és belpolitikai zűrzavarokkal szemben is ellenálló maradhat, különösen a szigorú monetáris politikának köszönhetően. 

Az októberi választások előtt nem reagált az árfolyam jelentősen a politikai bizonytalanságra, de utána gyengült, mivel a koalíció megalakítása és a fiskális politika végrehajtása késlekedhet. A várhatóan alacsonyabb infláció ellenére a CNB továbbra is szigorú monetáris politikát tart fenn, amely tovább erősítheti a korona árfolyamát.

A lengyel zloty túlértékeltnek tűnik

Lengyelország növekedési kilátásai továbbra is a legkedvezőbbek a kelet-közép-európai régióban, de számos kockázat terheli a jövőt. A zloty árfolyama túlértékeltnek tűnik, a monetáris politika laza, és a költségvetési hiány növekedése is aggodalomra ad okot. 

A külföldi befektetések és portfólióbeáramlások gyengébb kilátásai csökkenthetik a zloty iránti keresletet, miközben a politikai instabilitás kockázata is nő a korai választások lehetősége miatt. A magas költségvetési hiány és a közkiadások növekedése hosszú távon korlátozhatja a kamatcsökkentéseket, de a jelenlegi gazdaságpolitikai helyzet nem indokolja a kamatemelést sem. 

A közelmúltban 25 bázisponttal csökkentették az alapkamatot, amivel a kamatcsökkentés összesített mértéke már 125 bázispont 2025-ben. Az elmúlt években az inflációt növelő tényezők lassan visszahúzódnak a szolgáltatások költségei esetében is. Úgy tűnik, hogy a nagyobb sokkhatások hiányában a jegybanki céllal összhangban lévő szinten tartó infláció kilátásai továbbra is szilárdak, viszont a laza állami kiadások a jövőben újra fellobbanthatják az árnyomást. 

Továbbá 

• a Fitch Ratings 
• és a Moody’s Ratings 

is lefelé módosította a szuverén hitelminősítés kilátásait, hivatkozva a laza költségvetésre és a kormány-elnök közötti politikai csatározásokra. Az energiaárak emelkedése, különösen az EU kibocsátási szabályozásai, tovább súlyosbíthatják a helyzetet, mivel az ország erőteljesen függ a szénenergiától. A jövőbeni monetáris politikai döntések a gazdaság stabilizálására irányulnak, de az enyhítések lassú ütemben várhatók, és a kamatcsökkentések időpontja továbbra is bizonytalan.

A román lej kockázatai nem szűntek meg

A román lej idén elmaradt kelet-közép-európai társaitól, miután május 6-án eltörölték az árfolyamrögzítést. Az euró-román lej az elmúlt néhány hónapban főként az 5,06–5,08 sávban maradt, új egyensúlyt talált, miközben a piacok feldolgozták Románia fiskális kiigazítását és az infláció újbóli emelkedését. 

A fiskális csomag elfogadása enyhítette a politikai bizonytalanságot, bár továbbra is kérdéses, hogy ezeket az intézkedéseket végre tudják-e hajtani. Ráadásul a feltűnő külső egyensúlyhiányok továbbra is kockázatot jelentenek. Tekintettel a kamatcsökkentés korlátozott lehetőségére és a tartós inflációs kihívásokra, nem valószínű, hogy a lej hamarosan erősödni fog, bár ezek az érvek a lej jelentős leértékelődése ellen is felhozhatók. 

A központi bank nyilvánvalóan nem engedheti meg magának a további inflációs nyomást, és az NBR várhatóan fokozottabb aktivitást fog tanúsítani a piacon. A bankpiac visszatért a rendszer enyhe likviditási többletéhez, ami némi mozgásteret biztosít a központi banknak, hogy szükség esetén szigorítsa a feltételeket. 

Bár a piaci helyzet a tavaszi zavarok óta stabilizálódott, a kockázatok teljesen nem szűntek meg a politikában, a fiskális politikában és az inflációban, amely még mindig nem érte el csúcspontját. 

Bár a központi banknak elegendő muníciója van az euró-román lej stabilitásának fenntartásához, ennek ellenére a devizapiac implicit hozamainak emelkedési lehetősége van, ha ezek a kockázatok bármelyike is megvalósulni látszik.