Erre nem volt felkészülve Putyin, olyan gyors az összeomlás: újabb ország támadta hátba, nem viszik el többé az orosz olajat a tankerhajói
A nemzetközi szankciók új hulláma érzékenyen érintette az orosz olajexportot: a görög hajótársaságok – melyek eddig a nyugati kikötőkből induló orosz nyersolaj harmadát szállították – tömegesen vonulnak ki az üzletből. A döntés hátterében az Egyesült Államok új szankciós intézkedései állnak, melyeket Donald Trump kormánya vezetett be az orosz olajipari óriások, a Rosznyefty és a Lukoil ellen.
Az Ekonomicsna Pravda szerint a görög tankerflotta az elmúlt hónapokban még havi 10-20 millió hordó orosz olajat szállított külföldre, ám október végére ez a volumen gyakorlatilag a töredékére esett vissza. A görög hajótulajdonosok óvatosabbá váltak, mivel az új amerikai korlátozások pénzügyi és biztosítási kockázatokat is jelentenek, és egyre nehezebb a fizetések lebonyolítása a szankcionált cégekkel.
Az orosz olajexport így egyre inkább az úgynevezett „árnyékflotta” hajóira támaszkodik – ezek jellemzően kevésbé átlátható tulajdonosi hátterű, régebbi tankerek, melyek gyakran harmadik országok zászlaja alatt közlekednek. Az átrendeződés hatására a szállítási díjak is megugrottak: az Urals típusú kőolaj szállítása a balti kikötőkből, például Primorszkból vagy Uszt-Lugából az indiai piacokra már meghaladja a 8 millió dollárt rakományonként, szemben a hónap eleji 7 millióval.
Egyes hajózási vállalatok ennél is magasabb, akár tízmillió dolláros fuvardíjat kérnek egyetlen útért.
A drágulás oka, hogy az Egyesült Államok mellett az Európai Unió is szigorított a korlátozásokon. A 19. szankciós csomag keretében Brüsszel újabb 117 hajót vett fel a tiltólistára, így már 558 olyan tanker tartozik a „fekete flotta” kategóriába, melyek részt vettek az orosz olajszállításban a korábbi embargókat megkerülve.
A mostani amerikai intézkedések különösen súlyosak, hiszen a Rosznyefty és a Lukoil együttesen Oroszország olajtermelésének csaknem felét adja, és minden második exportált hordó tőlük származik. A két vállalat blokkoló szankció alá került, ami a külföldi partnerek számára teljes tiltást jelent minden pénzügyi és logisztikai együttműködésre.
Mindezek együttes hatása, hogy Oroszország exportkapacitása szűkül, miközben a szállítás költségei nőnek, és a legális piacokról kiszoruló cégek egyre inkább kénytelenek informális, kockázatosabb útvonalakat és partnereket keresni. A görög hajótársaságok kivonulása így nemcsak az orosz energiaszektort, hanem az egész tengeri olajkereskedelmet újrarajzolhatja a következő hónapokban.
Kína nem vesz több orosz olajat tengeri úton – óriási bajban a Kreml
Kína négy legnagyobb állami olajvállalata – a PetroChina, a Sinopec, a CNOOC és a Zhenhua Oil – ideiglenesen leállította az orosz olajimportot, miután az Egyesült Államok újabb szankciókat hirdetett meg a Rosznyefty és a Lukoil ellen. A döntés a Washington által bevezetett korlátozások közvetlen következménye, és akár hetekre megbéníthatja az orosz export egy részét.
A lépés különösen érzékenyen érinti Moszkvát, mivel India – az orosz olaj legnagyobb vevője – szintén jelentős visszafogásra készül. A kettős visszalépés következményeként az orosz olajbevételek meredeken csökkenhetnek, miközben a világpiaci árak emelkedésnek indulhatnak.
