Brutális bérletidíj-emelés jöhet?

Az állami árveréseken földet vevők egyoldalúan növelhetnék a haszonbérleti díjakat, ha azokat alacsonyabbnak tartanák a piaciaknál. Ezt célozza a a fideszes képviselő Győrffy Balázsnak – egyúttal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökének – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmának szabályozását kiegészítő, 2013. évi törvényhez benyújott módosító javaslata. Elfogadása olyan nagybirtokosok érdekeit sérthetné, mint például a Simicska Lajos–Nyerges Zsolt-páros, Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató vagy Leisztinger Tamás –, akik az első Orbán-kormány kezdeményezésére 2001–2003 között, a tizenkét volt állami gazdaság nagy port kavart privatizálásakor 20–50 éves időtartamra kaptak bérbe jelentős földterületeket, amelyekre a nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA) irreálisan alacsony bérleti díjat állapított meg.

Győrffy javasla szerint – amelyet Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter közlése szerint az agrártárca tanulmányoz – a bérbeadók a haszonbérleti szerződések megkötése után két évvel, azt követően pedig háromévenként kezdeményezhetnék, hogy a földbérlők piaci bérleti díjakat fizessenek a földhasználatért. Azt, hogy a kezdeményezések időpontjában mi számít piaci haszonbérleti díjnak, költségtérítés ellenében a NAK szakértői becsülnék meg.

A díj-felülvizsgálati lehetőséggel szakértők szerint borulna az az elv, miszerint azért van szükség hosszú időtartamú, stabil haszonbérleti szerződésekre, hogy a bérlő agrárvállalkozói kör – amelynek nagy része jogi személy, így nem vehet területeket – megfelelő beruházásokat hajthasson végre, illetve takarmánytermő területekkel biztos alapot teremthessen állattenyésztési tevékenységeihez. Ezt az elvet az Orbán-kormány még alkalmazta a „Földet a gazdáknak” elnevezésű programban megkötött új állami haszonbérleti szerződéseknél, s emelte át a parlament a 2014 óta hatályos új földforgalmi törvénybe is. Ma azonban már a kis- és a családi gazdaságoknak kedveznek, például azzal, hogy az általános birtokmaximum 2500-ról 1200 hektárra csökkent.

Perek sokaságát indíthatnák azok a bérlők, akiknek az érdekeit sértené a díjemelés megállapítása és új mértéke, e jogorvoslati lehetőséget a törvénymódosítási javaslat tartalmazza. Ám leginkább amiatt aggódnak az agrárágazatban, hogy a jogszabályi változtatás nemcsak az állami földekre, hanem valamennyi (piaci) földbérleti szerződésre kiterjedne. Az ugyanis a bérlőknél gazdálkodási bizonytalanságot teremthetne, a díjnöveléseken át pénzeket vonna ki a mezőgazdaságból (mivel a mai tulajdonosok nagy része nem gazdálkodó), aminek a levét az emiatt várható élelmiszer-drágulásokon keresztül a fogyasztók innák meg.