Már nem igazán segít a jegybank gazdaságélénkítő csodafegyvere, ezért visszaestek a beruházások az idei harmadik negyedévben, és hamarosan már az EU-források lehívásának hatása is visszahúzó erővé válik. A vállalati szektorban 7,6 százalékkal zuhantak a beruházások, ennél rosszabb számokat utoljára két és fél éve láthattunk. Az állami invesztíciók ugyan jelentősen, több mint 22 százalékkal nőttek, de ez nem tudta kompenzálni a versenyszféra visszaesését. Július és szeptember között összességében 3,4 százalékkal estek vissza a beruházások a második negyedévi 5,7 százalékos növekedés után.
A növekedési hitelprogram (NHP) élénkítő hatásának kifutása miatt több ágazatban óriási visszaesést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A mezőgazdaságban majdnem 40, a vendéglátásban 24, az építőiparban 14, a kereskedelem-gépjárműjavításban pedig közel 10 százalékkal zuhantak a beruházások a harmadik negyedévben. Ez azért érdekes, mert éppen a mezőgazdaságban és a kereskedelemben szórták ki a legtöbb NHP-s hitelt az elmúlt években. A kereskedelmi beruházások visszaesése minden bizonnyal nem független a vasárnapi boltzár hatásától sem. A nyitva tartás korlátozása után a vállalatok úgy gondolták, hogy nehéz helyzetbe kerülnek, a bizonytalanság miatt pedig elhalaszthattak beruházásokat.
A legfontosabb ágazatban, vagyis a feldolgozóiparban 8 százalékos visszaesést mért a KSH. Nagy csökkenés következett be az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásában, a gumi és műanyag termék gyártásában, valamint a járműgyártásban is. Előbbi a dohánypiacot érintő folyamatosan kedvezőtlen meglepetéseket tartogató szabályozói környezettel is összefügghet, az autógyárak pedig már nem építenek ki új kapacitásokat. Ez azért is kedvezőtlen, mert az ipari termelés motorja éveken keresztül az autóipar volt, mostanra azonban az új kapacitások hiányában már fog érdemben hozzájárulni az ipar bővüléséhez a szektor.
Az ingatlanügyleteknél 10 százalékos bővülést mértek a lakásfelújítások, valamint az ingatlanüzemeltetéssel, bérbeadással foglalkozó vállalkozások növekvő beruházásai folytán. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátásban pedig több mint 40 százalékos növekedést láthattunk. A szektorban az előző években nagy zuhanást okoztak a különadók és a rezsicsökkentés is. Hasonló a helyzet a bankszektorban: ott 2011 óta folyamatos a beruházások esése, most azonban kisebb növekedést mért a hivatal. A legnagyobb beruházásnövekedés a migránsáradathoz köthető. Elsősorban a menekülthullám megfékezésére felépített kerítések és határzárak miatt óriási mértékben, 60 százalékot meghaladóan nőttek a közigazgatási és védelmi beruházások.
Az évekig tartó beruházási lejtmenetet a jegybank növekedési hitelprogramja törte meg még 2013-ban, amikor olcsó hitellel árasztotta el a kkv-kat. A program mostanra elkezdett kifutni, jövőre azonban ismét megújítja ezt az MNB, és a bankok konkrét hitelezési célokat fognak vállalni. A központi bank ettől várja a beruházások új lendületét, de a továbbra is kedvezőtlen üzleti környezet rontja a kilátásokat. Az új EU-s költségvetési ciklus miatt ráadásul jövőre sokkal kevesebb uniós pénz jön az országba, ami nagymértékben visszavetheti az állami és a vállalati beruházásokat.
VG-Szakértő - Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza
VG-Szakértő - Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.