Élénkítés várható Matolcsyéktól

Nem húzza keresztül a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) élénkítési terveit az Európai Központi Bank (EKB) múlt heti csalódást keltő lépése az elemzők szerint. Az eurójegybank nem növelte meg ugyan a havi 60 milliárd eurós eszközvásárlását, de fél évvel meghosszabbította a programot, és csökkentette a betéti kamatot is.

„Elméletileg ha az eurózónában szigorúbb monetáris kondíciók alakulnak ki, az csökkenti az MNB mozgásterét is, most azonban nem feltétlenül erről van szó. Ha a dollár mégsem erősödik tovább az euróval szemben, akkor amerikai pénzek újra a feltörekvő piacok felé indulhatnak el” – mondta a Világgazdaságnak Balatoni András.

Az ING Bank vezető közgazdásza kiemelte: mindenki a dollár erősödésére számított, az EKB döntése nyomán azonban gyengülni kezdett, és az euró felértékelődött. „Az MNB-nek még a kedvére is lehet, hogy a forint gyengült az EKB döntése után, másrészt a hazai eszközök kamatelőnye is csökken, ami tetszik a hazai jegybanknak, mert éppen az a célja, hogy a külföldiek csökkentsék kitettségüket a magyar piacon” – fejtette ki az ING közgazdásza. A külföldi befektetők állománya 4 ezermilliárd forint alá csökkent, ami tavaszhoz képest 1000 milliárdos visszaesés.

Az éppen egy hét múlva (december 15-én) esedékes kamatdöntő ülésen Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője nem számít az 1,35 százalékos alapkamat csökkentésére. „Az MNB a jövő héten azt hangsúlyozhatja, hogy tartósan fennmaradhat az alacsony kamat” – tette hozzá. Balatoni szerint azért sem várható újabb kamatcsökkentési ciklus, mert az MNB nem a rövid, hanem a hosszú hozamokat szeretné csökkenteni.

De már a jövő héten olyan lépéseket jelenthet be az MNB monetáris tanácsa, amelyekkel csökkenti a hosszú hozamokat, és szegmentálja az állampapírpiacot – véli az ING elemzője. A lakosságnak elérhető állampapírok, valamint a bankok és befektetési alapok számára elérhető piac most is elkülönül, de az MNB megpróbálhatja a bankokat teljesen különálló piacként kezelni, és még jobban arra ösztönözni a pénzintézeteket, hogy hosszú lejáratú állampapírokat vegyenek. „Ezt a kamatcsereügylettel (IRS) teheti meg az MNB, hiszen amelyik bank ilyet vesz, az nem adhatja el a kötvényeit” – fejtette ki.

(Erre azért is lehet szükség, mert a bankok továbbra is szívesen tartják az MNB-ben a pénzüket, és kevesebb papírt vesznek, mint a jegybank várná. Az MNB az önfinanszírozási programján keresztül próbálja meg csökkenteni a jegybanki eszközök vonzerejét, és állampapírok vásárlására késztetné a bankokat.) Trippon Mariann szerint a jövő héten újabb nem konvencionális lépés bejelentése nem várható, de az eddigiek finomhangolásáról lehet szó. Hosszú távon viszont számolni kell azzal, hogy az MNB lazít.

Nem lesz kamatvágás

Az elmúlt napokban a JP Morgan és a Morgan Stanley közgazdászai is újra felvetették, hogy az MNB jövőre akár újra csökkentheti is az 1,35 százalékos alapkamatot. A legtöbb hazai elemző azonban ezt nem tartja valószínűnek, mert a lépés újabb keresletet generálhatna a külföldiek részéről az állampapírpiacon, ami felértékelné a forintot, és az MNB-nek ezzel éppen ellentétes a célja. Balatoni András szerint a Federal Reserve várható kamatemelési ciklusa sem húzza keresztül a jegybank terveit. A Fed decemberben elindítja a szigorítást, de nagyon lassú lesz a kamatemelési ciklus, amellyel minimalizálni akarják a növekedési áldozatot.