Reformokat sürget az MNB

„A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma” – idézik Gróf Széchenyi István Hitel című művét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss elemzésében. Virág Barnabás, az MNB igazgatója szerint magasabb gazdasági növekedéshez is vezet, ha többen tudnak felsőfokú végzettséget szerezni. Magyarország azonban csak a GDP 4,5 százalékát költi oktatásra, miközben a jól teljesítő országok 6 százaléknál is többet. A KSH adatai szerint nem megnyugtató a helyzet, hiszen folyamatosan és gyorsan csökken a felsőoktatásban részt vevők száma. Az MNB legfontosabb üzenete az, hogy a növekedési lendület fenntartásához Magyarországon egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a versenyképességre és a gazdasági stabilitásra.

Erre szükség is lesz a belső motorok felpörgetéséhez, mert a külső kereslet várhatóan hosszú távon gyenge marad. A Lehman hét évvel ezelőtt meg csődbe, ám a világgazdaság növekedése még most is mérsékelt, és a következő időszakban is hasonlóan alacsony bővülésre lehet számítani – állapította meg az MNB a Növekedési jelentés című kutatásában. A termelékenység bővülése trendszerűen lassul a világban, miközben a népesség növekedési üteme csökken. Virág Barnabás kiemelte, a fejlett gazdaságok adósságrátája 100 százalék fölé került, amire utoljára a második világháború után volt példa. Sőt, ha a magánadósságot is hozzávesszük, akkor 300 százalék felett áll a ráta.

Az MNB semmi jelét nem látja annak, hogy visszaáll a válság előtti gyors növekedési tendencia a világkereskedelemben, így nagyobb szerepe lehet a hazai hozzáadott értéknek. A munkapiaci aktivitás emelkedett ugyan 2008 óta, ám továbbra is alacsonyabb, mint az EU-átlag, és a munkaképes korú létszám az évtized második felében elérheti csúcsát, 2040-re pedig az aktív korúak 6,5 milliós létszáma 5,5-6 millióra csökkenhet.

Az oktatás mellett a hazai kis- és közepes vállalatok (kkv) teljesítményére kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. A hazai termelékenységnövekedés régiós összevetésben alacsony, náluk állt helyre a leglassabban a belső kereslet a válság után, miközben a kkv-k és a nagyvállalatok közötti termelékenységkülönbség régiós összevetésben Magyarországon a legnagyobb, pedig a GDP szintje 4-5 százalékkal is magasabb lehetne, ha ezen sikerülne javítani. „A finanszírozási problémák, az alacsony innovációs részvétel, a termelési tényezők áramlásának lassúsága, valamint a képzett munkaerő szűkössége is rontja a helyzetet” – mondta Virág Barnabás, utalva az elvándorlásra.

Ráadásul ha 100-200 kilométerre nyugatra háromszor akkor fizetést lehet elérni a magyarhoz képest, akkor nehéz olyan ellenérveket felhozni, amelyek itt tartanák az embereket – hangsúlyozta az MNB igazgatója. Kiemelte: a hazautalt jövedelem azonban magas és növekszik. A Világgazdaság a napokban írta meg, hogy a külföldről hazautalt jövedelem tavaly meghaladta a 900 milliárd forintot, ami a GDP csaknem 3 százaléka. Virág Barnabás szerint ez azt mutatja, hogy erős társadalmi-gazdasági kapcsolataik vannak Magyarországon azoknak, akik külföldön dolgoznak, így vissza is jöhetnek, ha javulnak a hazai körülmények és kilátások. Sokan attól tartanak azonban, hogy akik már külföldre mentek, azok hamarosan a családjukat is viszik magukkal. Virág Barnabás elismerte, ha nem sikerül áthidalni a háromszoros bérkülönbséget, akkor a régió munkaerőpiaca tartós nyomás alá kerülhet. Széchenyi az MNB tanulmánya szerint a Hitel című művében felismerte, hogy a felemelkedés érdekében Magyarországnak reformokra van szüksége. Most úgy tűnik, hogy a Matolcsy György vezette jegybank elemzői is rádöbbentek: hosszú távon az általuk várt 2,5 százalékos gazdasági növekedésnél jobb teljesítményhez ismét reformokra lesz szükség.