BUX 44,148.98
0.00%
BUMIX 3,792.28
0.00%
CETOP20 1,883.91
0.00%
OTP 9,520
0.00%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 17,300
0.00%
0.00%
ANY 1,580
0.00%
RABA 1,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OPUS 153.8
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,954
0.00%
DELTA 38.55
0.00%
ALTEO 2,850
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Azerbajdzsánnak nem kell IMF-hitel

Azerbajdzsán nem tárgyal hitelfelvételről a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) vagy a Világbankkal – jelentette ki tegnap sajtóértekezleten Samir Safirov azeri pénzügyminiszter. Nem vagyunk olyan siralmas helyzetben, hogy bárkitől kölcsönt kérjünk rövid időn belül – tette hozzá –, ellenkezőleg, mi adunk kölcsön más országoknak. A tervezett reformok elnyerték a nemzetközi szervezetek tetszését – mondta Safirov, de annyit azért elismert, hogy e szervezetek jelezték: készek segíteni akár a reformokban, akár pénzügyileg.

A pénzügyminiszter azután szólalt meg, hogy számos hírügynökség, illetve portál közölte: az olaj- és földgázbevételektől függő Azerbajdzsán a jelek szerint nemzetközi segítségre szorul. Az IMF és a Világbank szakértői tegnap az azeri kormány kérésére Bakuba érkeztek, és zárt ajtók mögötti tárgyalásokat folytattak a pénzügyminisztériumban – írta a Bloomberg egy névtelenséget kérő minisztériumi illetékesre hivatkozva. A Financial Times úgy értesült, hogy a két nemzetközi pénzügyi szervezet együtt 4 milliárd dolláros rendkívüli hitel megadásáról tárgyal. Befutott tegnap az azeri fővárosba az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) delegációja is – írta tudósításában az AP –, és a magánszektornak nyújtandó támogatásról egyeztet.

Az azeri központi bank tavaly december 21. óta szabadon lebegteti a helyi fizetőeszköz, a manat árfolyamát, miután az év addig eltelt részében a jegybanki tartalékok több mint 50 százalékát annak megvédésére fordították, ahogy az olajárakkal együtt zsugorodtak a bevételek. (Az ország exportjának 95 százalékát adja az olaj és a földgáz, innen származik az állami bevételek 75 százaléka.) A manat nagyjából egy évtizedig tartotta árfolyamát a dollárral szemben, tavaly azonban összeomlott, a szabad lebegés óta pedig további 35 százalékot veszített. Mindez olyan mértékben megnövelte az élelmiszerek és más alapvető cikkek árát, hogy az már zavargásokhoz vezetett – emlékeztettek a hírügynökségek. Tegnap, a nemzetközi szervezetekkel folytatott tárgyalások idején 2,2 százalékkal újabb rekordmélységbe, 1,6308 manat/dollárra süllyedt az árfolyam.

Azerbajdzsán elnöke, Ilham Alijev a múlt héten szólította fel a kormányt, hogy keressen több külföldi kölcsönfelvételi lehetőséget, kiemelve, hogy az ország adóssághelyzete nagyon jó, az állomány tavaly a GDP 12 százalékára rúgott. (Emellett a Bloomberg adatai szerint az olajbevételekből képzett állami vagyonalapban tavaly december elején több mint 33 milliárd dollár volt.) Alijev felszólította az illetékeseket a privatizáció előkészítésére is – Safirov tegnapi közlése szerint erről is tárgyaltak a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek